Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-453. A választójogi bizottság "a nemzetgyűlési képviselők választásáról" szóló 422. számú törvényjavaslat tárgyában

214 453. szám. azokhoz a kellékekhez köttessék, mint az 5.985/1919. M. E. számú kormányrendeletben megállapított jogosultsági kellékek; felmerült az a javaslat is

y hogy a most idézett kormányrendeletben foglalt kritériumok pusztán az írni-olvasni tudás kellékével egészíttessenek ki; volt olyan indítvány, amely a javaslatban foglalt feltételek hiányában is választójogot kívánt adni minden férfinak, aki a háborúban egy évet arc vonalbeli szolgálatban töltött, arany vagy ezüst vitézségi érmet nyert, vagy pedig hadifogságba esett; egy további indítvány a javaslat (i) bekezdését azzal a kiegészítéssel kívánta megoldani, hogy az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzése hiányában is választójoga legyen annak a földmívesnek, aki legalább egy kat. hold földnek a tulajdonosa; volt tovább oly indítvány is, amely a javaslatban foglalt iskolai végzettség helyett az írni-olvasni tudás kritériumát állította be, de ezzel kapcsolatban a választói életkort 24 évről 25 évre kívánta felemelni. Indítvány adatott be végül aziránt is, hogy úgy a férfiak, mint a nők választójoga a 24. életév betöltéséhez, 10 éves magyar állampolgársághoz, egy évi helybenlakáshoz és az írni-olvasni tudás kellékéhez köttessék. A bizottság mindezeket a javaslatokat beható megvitatás tárgyává tévén, mindazonáltal az eredeti szöveget fogadta el, amelyen a bekezdésszámozására vonatkozó és fentebb érintett megállapodását, úgyszintén az »országgyülési<i kifejezésnek »nemzetgyűlési*.-re történt módosítását keresztül vezette. Haller István bizottsági tag azt az indítványt, mely a férfiak és nők választójogát ugyanahhoz a feltételekhez kívánta kötni különvéleményként fenntartotta. A (2) bekezdés szövegében a következő módosítások eszközöltettek: a bekezdés első két szava idézőjelek közé tétetett, annak kidomborítására, hogy a nemzetgyűlési választójogosultságnak az e bekezdésben foglalt feltétel fennforgása esetén alapul szolgál az, ha valakinek — bár nem a nemzetgyűlési képviselők megválasztására, de az előző törvényhozó testület képviselőházával kapcsolatban -— választójoga volt; ugyanebben a bekezdésben a bizottság két apróbb jelentőségű szövegezési módosítást is tett. A (3) és (4) bekezdésekhez több módosító indítvány nyújtatott be, és pedig: volt oly indítvány, mely a nők választójogát a férfiak választójogával egyenlően a 24. év betöltéséhez, 10 év óta fennálló magyar állampolgársághoz, egy évi helybenlakáshoz és az írni-olvasni tudás kellékéhez kívánta kötni; — egy további indítvány a javaslatban foglalt feltételeket azzal kívánta módosítani, hogy a 30 életév helyébe a 24 év tétessék és hogy a különös kellékek elhagyassanak. Az előző két indítvány benyújtói bejelentették, hogy indítványukat külön vélemény alakjában fentartják. Indítvány adatott be továbbá a javaslat ezen bekezdésének akkénti módosítása iránt is, hogy különös kellékként ne a két vagy több gyermek szolgáljon, hanem a javaslatban foglalt egyéb feltételek fenforgása esetén a női választójogosultsághoz megkívántassék a három vagy több gyermek, akik hat éves korukig felneveltettek. Egy további indítvány a javaslat (4) bekezdésének 2. pontját azzal kívánta kiegészíteni, hogy »és önálló lakással bír«. Tárgyalás alá vette továbbá a bizottság azokat a beadványokat is, amelyeket Slachta Margit nemzetgyűlési tag ellenjegyzése mellett a választójogi törvényjavaslattal kapcsolatban több társadalmi alakulat a nemzetgyűléshez intézett, végül a »Magyar Asszonyok Nemzeti Szövétség«-ének a nemzetgyűléshez intézett és a nemzetgyűlés 305. ülésének 4C99. számú határozatával a választójogi bizottságnak kiadott előterjesztését is. A vonatkozó és fentebb ismertetett indítványokat a bizottság megfon-