Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

12 422. szám. (15) A képviselőválasztások feletti bíráskodás a m. kir. közigazgatási bíróságra raháztatik át, amiről külön törvény fog rendelkezni. E törvény hatályba léptéig a bíráskodást az országgyűlés képviselőháza gyakorolja. (16) Az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazott hivatali állását megtartja, azonban megválasztása napjától képviselői minőségének megszűnéséig az állásával járó hivatali szolgálat alól fel van mentve. ».'••.. (17) A hivatali szolgálat alól való felmentésre vonatkozó rendelkezés az 1901 : XXIV. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében felsorolt állásokra nem terjed ki. (is) Egyes köztisztviselői állásokra vonatkozó oly különleges törvényes rendelkezések, amelyek szerint ezen állások viselői országgyűlési képviselők nem lehetnek (így különösen az 1869 : IV. t.-c. 8. § -a, az 1870 : XVIII. t.-c. IV., az 1871 : XXXIIÍ. t.-c. 16., az 1874 : XXXIV. t.-c. 3., az 1891 : XVII. t.-c. 39. §., az 1895 : XXXVIL t.-c. 26. és az 1896 : XXVI. t.-c. 5. §-a) hatályon kívül helyeztetnek, (19) Azt az időt, amely alatt a közszolgálati alkalmazott országgyűlési képviselővé választása alatt a hivatali szolgálat alól fel van mentve, mind a magasabb illetmények eléréséhez megkívánt szolgálati idő, mind pedig a közszolgálati alkalmazott nyugdíj igénye szempontjából tényleges szolgálatban töltött időnek kell tekinteni. r (20) A közszolgálati alkalmazott a képviselői minőség időtartama alatt szabályszerű illetményei élvezetében megmarad, ha azonban közszolgálati alkalmazotti állásában lakpénzt vagy természetbeni lakást élvez, a képviselőknek járó lakbérilletményben nem részesülhet. (21) Az országgyűlési képviselő ebbeli minőségének időtartama alatt fizetéssel vagy díjazással járó hivatalra vagy állásra — kivéve az 1901 : XXIV. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében felsorolt állásokat, valamint a kormánybiztosi, kormánybiztoshelyettesi és főispáni állást, a kormány vagy kormányközegek által jogérvényesen ki nem nevezhető. (22) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés hatálya alá esik az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazottak magasabb fizetéssel vagy díjazással járó hivatalra vagy állásra való kinevezése is. Az első bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki azonban azt, hogy az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazott, a szolgálati ideje alapján őt jogszerűen megillető magasabb illetmények élvezetébe lépjen. (23) Ha az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazott képviselői minőségének megszűnése után magasabb hivatali állásra neveztetik ki, kinevezése mind az illetmények, mind pedig az új személyzeti létszámban való rangsorozás szempontjából visszamenő hatállyal történhetik. A visszamenő hatály azonban legfeljebb a képviselővé választás időpontjáig terjedhet. (24) A közszolgálati alkalmazottat, ha a választáson mint jelölt fellép és ezt a felettes hivatali hatóságánál bejelenti, a bejelentés napjától a választási eljárás befejezését követő második nap elteltóig szabadságidő illeti meg. Ezen idő alatt a közszolgálati alkalmazott a hivatali székhelyen való lakás kötelezettsége alól is fel van mentve. (25) Az összeférhetetlenségről szóló, 1901 : XXIV. t.-c. 12. §-a azzal egészíttetik ki, hogy az országgyűlési képviselői megbízatás az ott felsorolt eseteken felül megszűnik arra a képviselőre nézve, akit bűntett vagy a jelen törvény 1. §-ának a választói jogból való kizárási okok felől rendelkező