Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-450. A nemzetgyűlés véderő-, közigazgatási és pénzügyi bizottságainak együttes jelentése "a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról" szóló 425. sz. törvényjavaslat tárgyában

450. szám. ., 193 A rokkant kiképeztetése végett rokkantiskolába utalható, vagy számára ösztöndíj engedélyezhető. A kiképzés tartamát a tényleges szükségnek megfelelően, de rendszerint legfeljebb egy évben kell megállapítani; az ösztöndíj is rendszerint egy évre szól. Kivételes méltánylást érdemlő esetekben a kiképzés tartama és az ösztöndíj élvezete meghosszabbítható. Az ösztöndíj nagyságát a járadék összegének figyelembevételével, a. valóságos szükséglethez képest, a népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg; ugyanő engedélyezi a kiképzés tartamának meghosszabbítását. A rokkantiskolában a rokkant teljes ellátásban részesül; járadékának folyósítása ez alatt szünetel; a népjóléti és munkaügyi miniszter azonban erre az időre számára megfelelő pénzbeli segélyt engedélyezhet. Az ösztöndíj megvonható, ha a rokkant azt nem rendeltetése szerint használja fel. 16. §. Temetési segély. A járadékban részesülő rokkant elhalálozásakor temetési segélyt kell folyósítani. A temetési segély első sorban az özvegyet illeti. Amennyiben azonban a rokkant ápolásáról és eltemetéséről nem az özvegy gondoskodott, a segély azt illeti meg, aki az ápolással ós temetéssel járó költségeket fedezte, vagy az elhunytat a halált közvetlen megelőző időben ápolta. Amennyiben a rokkant ápolásáról és eltemetéséről többen gondoskodtak, a temetési költséget az ápolásra és temetésre fordított költség arányában az illetők között arányosan kell felosztani. A temetési segély a rokkant számára megállapított rokkantjáradék három havi összege, de legalább 600 korona. A rokkantházban elhelyezett rokkant temetési költségei a rokkantházat terhelik. III. FEJEZET. Az özvegyed ellátása, 17. §. Özvegyi járadék. Általános feltételek. Az özvegynek járadékra van igénye, ha a férj halála a katonai szolgálat következtében vagy azzal okszerű kapcsolatban állott be. A járadékra igénye van az özvegynek akkor is, ha a férjet rokkantjáradék illette meg, tekintet nélkül arra, hogy a járadékot élvezte-e, feltéve, hogy a) a házasságot a katonai szolgálat megkezdése előtt, annak tartama alatt, vagy a katonai szolgálatból kilépés után egy éven belül kötötték; Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XIII. kötet 25