Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-450. A nemzetgyűlés véderő-, közigazgatási és pénzügyi bizottságainak együttes jelentése "a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról" szóló 425. sz. törvényjavaslat tárgyában

450. szám. 189 Nem tarthat igényt rokkantjáradékra, akinek keresetképessége 25%-nál kisebb mértékben csökkent. Járadékul az első bekezdésben megszabott összeg felével felemelt összeg jár annak, aki rokkanttá válása előtt magasabb rendfokozatú katonai altiszti rangot viselt vagy a polgári életben szakképzettséget vagy hosszabb gyakorlatot igénylő állást töltött be, vagy mezőgazdasági, ipari avagy kereskedelmi vállalatot vezetett. Járadékul az első bekezdésben megszabott összeg kétszerese jár annak, -aki a katonai szolgálatban rangosztályba sorozott havidíjas vagy havidíjasjelölt volt, vagy pedig rokkanttá válása előtt egy évi önkéntesi kedvezményre szerzett jogot. 6. §. A keresetképesség fogalma. Keresetképesség ennek a törvénynek szempontjából a bármely foglalkozásra való alkalmasság, amelyben a rokkant testi vagy szellemi tulajdonságai révén érvényesülhet. A keresetképesség megítélésénél a rokkant korát, műveltségi fokát, összes egyéb életviszonyait és különösen azt kell mérlegelni, hogy rokkantsága mily mértékben befolyásolta a rokkantság beállta előtt folytatott polgári foglalkozását, és rokkantsága beállta után esetleg szerzett különleges képzettsége mennyiben fokozta keresetképességót. 7. §. Ápolási pótlék. Ápolási pótlékban kell részesíteni azt a rokkantat, aki rokkantság következtében önmagával tehetetlen ós e miatt állandóan másnak ápolására vagy támogatására szorul. Az ápolási pótlék a rokkantjáradók összegének 100°/o-áig terjedhet. Az ápolási pótlékot az ápolás mérvéhez és minőségéhez képest az igénj* jogosultnak vagy hozzátartozóinak kórelmére a népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg. 8. §. Nevelési pótlék. A rokkantnak szülői eltartásban részesülő minden törvényes gyermeke után a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig nevelési pótlókra van igénye. Méltányos esetekben a népjóléti ós munkaügyi miniszter ennek a pótléknak folyósítását a gyermek tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb huszonegyedik életévének betöltéséig meghosszabbíthatja. Ennek a törvénynek szempontjából a törvényes gyermekkel azonos elbírálás alá esik az e törvény életbelépte előtt törvényesített ós örökbefogadott gyermek is, amennyiben a rokkant a gyermek létfenntartásáról gondoskodik. Nevelési pótlékban kell részesíteni a rokkantat — előterjesztett kérelmére — házasságon kívül született gyermeke után is, amennyiben a gyermek a katonai szolgálatra való bevonulás előtt, a katonai szolgálat alatt vagy leg-