Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
r« 422. szám. (e) Budapest székesfővárosban és a 2. pontban jelzett új kerületben at szavazás az arányos képviseleti rendszer elveinek szem előtt tartásával történik ; a részletes szabályokat a minisztérium állapítja meg. (7) Rendszerint minden község (város) egy szavazókört alkot: azokban a községekben (városokban) azonban, ahol az összeírt választók száma az ezret jelentékenyen meghaladja, a belügyminiszter a szükséghez képest töbh szavazókört alkothat. (s) A titkos szavazás kötelező. (9) A választók névjegyzékének elkészítése és évenkénti kiigazítása, úgyszintén a képviselőválasztások előkészítése végett minden törvényhatóságban, továbbá minden oly rendezett tanácsú városban, amely külön választókerületet alkot, vagy amely több rendezett tanácsú városból alakított választókerület székhelye, központi választmányt kell alakítani. A központi választmány és összeíró küldöttségek alakítására és működésére, továbbá az országgyűlési képviselő választói névjegyzékek elkészítésére és véglegesítésére^ vonatkozó szabályokat az eddigi törvények megfelelő és alapvető rendelkezéseinek szem előtt tartásával a minisztérium rendelettel állapítja meg. (io) A központi választmánynak a választójogot érintő határozatai ellen közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. A központi választmánynak egyéb határozatai a határozat hozatalát követő 15 nap alatt törvényszerűség szempontjából a belügyminiszterhez fellebbezhetők. (11) A belügyminiszter a törvénybe ütköző határozatot, akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a felel bezósi határidő lejárta előtt is megsemmisitheti és amennyiben intézkedés tétele szükséges, új határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely határidő vagy határnap kitűzésében a törvényt helytelenül alkalmazta és az idő rövidsége az új határozat hozatalát kizárja, a belügyminiszter ebben a kérdésben érdemileg intézkedik. (12) A névjegyzék állandó és azt a jelen törvény életbelépte után a belügyminiszter által megállapítandó határidő szem előtt tartásával azonnal hivatalból el kell készíteni. Az első izben összeállított (elkészített) névjegyzék az 1922. és 1923. naptári évre érvényes. Az 1923. évi január hó 1-től kezdve a névjegyzéket évenként ki kell igazítani. A kiigazított névjegyzék a kiigazítás évét közvetlenül követő naptári évre érvényes. Ugyanazon képviselőválasztásnál, ideértve a pótválasztást is, az egész választás alatt azt a névjegyzéket kell használni, a melynek alapján a választás megkezdődött, habár az az év, amelyre ez a névjegyzék érvényes volt, időközben le is járt. 4. §. (*) Az általános képviselőválasztásokra a belügyminiszter 10 napi határidőt állapít meg, még pedig úgy, hogy rendeletének a hivatalos lapban valóközzétételétől a választásokra megállapított határidő utolsó napjáig legalább 30 napi, a választásokra megállapított határidő utolsó napjától az országgyűlés megnyitásáig pedig legalább 10 napi időköz maradjon. Ezt a rendeletet a meghívó levelek szétküldésével egyidejűleg kell kibocsátani. ' ( 2 ) A központi választmány minden választókerület számára választási küldöttséget választ, a mely a választást az egész választókerületben, a szavazást pedig a választókerület székhelyén, illetőleg a választási székhelynek a központi választmány által meghatározott szavazókörében vezeti. A sza-