Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-428. Törvényjavaslat a m. kir. honvédségről szóló 1921:XLIX. törvénycikk egyes rendelkezésének kiegészítéséről és módosításáról

428. szám. 113 a gyakorlatban természetszerűleg amúgy is betartattak volna. A módosításoknál az entente hatalmakat főként két szempont vezette, nevezetesen az egyik, hogy a m. kir. honvédség kiegészítése kizárólag önkéntes jelentkezés útján történhessék, a másik, hogy a békeszerződésben engedélyezett létszám túl ne legyen léphető. Az entente hatalmak kivánalmai folytán végrehajtandó e módosítások közül a legfontosabb, s reánk nézve a leghátrányosabb, — s ez okból szükségesnek tartom azt külön kiemelni — a hadkötelezettséget átmenetileg fenntartó Függelék hatályon kívül helyezése. A m. kir. honvédségről szóló 1921 : XLIX. t.-c. a békeszerződés katonai rendelkezéseihez őszintén alkalmazkodva, a m. kir. honvédség végleges kiegészítési rendszere gyanánt az önkéntes jelentkezés rendszerét vezeti be, s csupán átmenetileg tartja fenn a hadkötelezettséget, amíg a kiegészítés az önkéntes jelentkezés rendszere szerint teljesen keresztülvihető lesz. Távolról sem mondható tehát, hogy a törvény eme rendelkezése a békeszerződéssel ellentétben áll, mert a békeszerződés rendelkezéseiből elfogulatlan bírálat mellett távolról sem vonható le az a következtetés, hogy addig, amig az ott előírt kiegészítési rendszer szerinti kiegészítést teljesen keresztül nem tudjuk vinni, fegyveres erő nélkül kell az országot hagynunk. Ennek dacára hiábavalónak bizonyult a kormány minden fáradozása, amelyet úgy az Ellenőrző Bizottságnál mint diplomáciai úton az entente hatalmaknál kifejtett abból a célból, hogy a hadkötelezettség átmeneti fenntartását biztosítsa. Ilyen körülmények között, az intézkedés esetleges következményeiért a felelősséget az entente hatalmakra hárítva, a kormány kénytelen volt a hadkötelezettség átmeneti fenntartását elejteni. Ennélfogva a novella életbelépése után, már csak a honvédségi törvénynek a novella által újonnan szövegezett 40. §-a alapján fog fennállani a hadkötelezettség niég átmenetileg azokra a hadkötelesekre nézve, akik a novella életbelépése idején a m. kir. honvédségben ínég hadkötelezettség alapján teljesítenek szolgálatot. Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy az egyes módosítások ós kiegészítések a Katonai Ellenőrző Bizottsággal létrejött megállapodásoknak felelnek meg, amiért is a törvény esetleges újabb módosításának elkerülése érdekében kívánatos volna, hogy azok változatlanul elfogadtassanak. Ezek után áttérek a novella egyes rendelkezéseinek részletes indokolására. II. Részletes indokolás. Az 1. §-hoz. A §. a honvédségi törvény 2. §-ába beilleszti a m. kir. honvédség létszámának a békeszerződésben megengedett mértékben való megoszlását a tiszti, altiszti ós legénységi állományra. Egyúttal kimondja, hogy a Ludovika Akadémia hallgatói, akik a békeszerződés rendelkezései értelmében a fegyveres erő katonai erejéhez tartoznak, a m. kir. honvédség legénységi létszámára számítanak. A 2. §-hoz. Ez a §. a honvédségi törvény 4. §-ának első bekezdését az entente hatalmak kívánalmához képest hatályon kívül helyezi s annak helyébe egy általános rendelkezést iktat be, arra vonatkozólag, hogy a honvédség szerAz 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XIII. kötet. 15