Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-427. Törvényjavaslat a brit állampolgárokkal szemben fennálló, a trianoni békeszerződés 231. cikke alá eső magyar tartozások rendezése tárgyában a Brit Egyesült Királysággal 1921. évi december hó 20-án kötött egyezmény becikkelyezéséről és a trianoni békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről
104 427. szám. kifejezi a készségét arra, hogy az Angliában lefoglalt magyar javak zár alóli feloldása iránt előterjesztendő kérelmeknek méltánylást érdemlő esetekben helyt adjon. így azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek évi jövedelme a 400 font sterlinget nem haladja meg, a békeszerződés alapján lefoglalt bútorait, háztartási felszerelési tárgyait, személyes használatra szolgáló ingóságait, családi emléktárgyait és mesterségük folytatásához szükséges szerszámait feloldja a zár alól, feltéve, hogy ezeknek a tárgyaknak az értéke egyenként kisebb 500 font sterlingnél. Abban a feltevésben, hogy az egyezmény végrehajtásánál ós különösen a magánegyezsógek létesítésénél sikerülni fog az angol érdekelteket oly méltányos álláspont elfoglalására bírni, amely lehetővé teszi, hogy a nyomasztó anyagi körülmények között vergődő magyar közgazdasági élet az összeroppanástól megkíméltessék, az egyezményt a t. nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A törvényjavaslat 2. §-a megfelel a francia egyezményről szóló és már megszavazott, de még ki nem hirdetett törvény 2. §-ában foglaltaknak. A törvényjavaslat II. fejezetében foglalt rendelkezésekkel azt szándékozom lehetővé tenni, hogy a trianoni békeszerződés 231. cikke értelmében felállítandó magyar Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal szervezete és eljárási szabályai akként legyenek megállapíthatók, hogy ez a Hivatal működését a békeszerződéssel előírt keretben megkezdhesse. A m. kir. minisztérium a Budapesti Közlöny 1921. évi november hó 4-én megjelent számában kihirdetett 9.110/1921. M. E. számú rendeletével a m. kir. Felülvizsgáló ós Kiegyenlítő Hivatal felállítása iránt már intézkedett, még pedig úgy, hogy a Hivatal ügykörébe utalt tennivalók ellátásával a Pénzintézeti Központot bízta meg. Az itt tárgyalt angol-magyar és a nemzetgyűlés által már előbb elfogadott francia-magyar egyezmény, amelyek alapján a kölcsönös pénztartozások- ós pénzköveteléseknek a magyar és angol illetőleg francia Hivatalok útján való rendezése rövid időn belül megindítandó lesz, feltétlenül szükségessé teszi már most a magyar Hivatal szervezetének és eljárási szabályainak részletesebb megállapítását. A törvényjavaslat 3. §-a ennélfogva a m. kir. minisztériumot felhatalmazza az eziránt teendő intézkedések megtételére. Mivel pedig a Hivatal csak akkor tud hivatásának megfelelni, ha a feladatköréhez tartozó ügyekben közhatósági jogkörrel járhat el, ezért a m. kir. minisztérium felhatalmazhatja a Hivatalt, hogy bárkitől, hatóságoktól is, felvilágosításokat kívánhasson, s a felvilágosítás adását megtagadó vagy elmulasztó ügyfelekkel szlemben a jogkövetkezményeket is megállapíthassa. A 4. §. értelmében a Hivatal az érdekelt ügyfelektől eljárási díjakat szedhet a Hivatal működésével felmerülő igazgatási költségek fedezésére. Az eljárási díjak, rendeltetésükhöz képest, a Hivatal működésének keretében helyettesítik az általános szabályok szerint lerovandó illetékeket. Az egyezségekre és az egyezségekkel kapcsolatos ügyletekre pedig — amellett, hogy ez az intézkedés is előmozdítja az egyezségek megkötését — azért kell az illetékmentességet kimondani, mert a francia-magyar egyezmény 13. cikke már ily rendelkezést tartalmaz, s kívánatos, hogy a különböző egyezmények alapján folytatott s egymással legtöbbször összefüggő tárgyalásoknál az eljárás egyöntetűsége lehetőleg biztosíttassék. Az fi. §. büntető rendelkezéseket tartalmaz oly egyénekkel szemben, akik koholt követelések érvényesítése vagy koholt tartozások elismerése révén