Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-375. Törvényjavaslaqt Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról
84 375. szám. helytelenségek lesznek hitelesen megállapítandók. Az eljárás megindíthatása céljából hiteles megállapítás tárgyát képezheti a statisztikai bevallás egészének vagy egy részének — mint például egyes rovatok kitöltésének, vagy a szükséges felvilágosítások megadásának — megtagadása is, ami eddig az elszállítandó árú felvételének, illetve az érkezett árú kiadásának megtagadásával járt volna, azonban a gyakorlatban rendszerint elmaradt. 10. §. . Lényegében megegyezik az eddigi törvény 8. §-ával. Ä m. kir. központi statisztikai hivatalnak az adatgyűjtés tekintetében biztosított ellenőrzési joga természetszerűleg kitérjesztetik itt is valamennyi adatgyűjtő szervre, továbbá a vámhivatali ellenőrzés vagy felügyelet alatt álló magánraktárakra és az azok közé sorozandó, újabban létesített előjegyzési raktárakra is. E magánraktárak különleges jellegénél fogva ugyanis az új adatgyűjtésben tervbe vétetik, hogy a statisztikai hivatal azok adatszolgáltatását a nyilvános árúraktárakhoz hasonlóan állandóan nyilvántartja és ellenőrzi. ii. §. A szakasz -— megegyezően a jelenlegi törvény 9. §-ával — a külkereskedelmi adatgyűjtésben közreműködő szerveket az árúnyilatkozatok szigorúan bizalmas kezelésére és a statisztikai hivatalhoz való beküldésérer kötelezi. 12. §. A szakasz első bekezdésében a jelenlegi törvény 7. §-ával lényegében azonos rendelkezés foglaltatik, mely azonban természetszerűleg a külkereskedelmi adatgyűjtésben közreműködő valamennyi szervre kitérj esztetik. Újítás csak az, hogy az adatgyűjtésben közreműködő hivatalok, vállalatok és szállítási intézetek, azok felettes hatóságai illetőleg vezetőségei személyzetüket a végrehajtásban ellenőrizni is tartoznak, ami magától értetődik, mert különben nem tudnak megfelelni a jelenleg is érvényben levő azon intézkedésnek, hogy az adatgyűjtés ellen vétő közegeket felelősségre kell vonniok. A második bekezdés egészen új rendelkezést tartalmaz, amennyiben megállapítja a telelősség mértékét az adatgyűjtésben közreműködő felsőbb fokú szervekre nézve is arra az esetre, hogyha alárendelt személyzetükkel szemben a szakasz első bekezdésében előírt kötelességeiket nem teljesítik. Ehhez képest ez a bekezdés az állami szervek mulasztásait természetszerűleg fegyelmi elbírálás alá helyezi, úgyszintén a hazai közforgalmú géperejű vasutak idevágó mulasztásait is, mivel ez utóbbiak fegyelmi viszonyai az 1914. évi XVII. t.-c-ben becikkelyezett szolgálati rendtartásuk útján törvényes szabályozást nyertek. Miután pedig az adatgyűjtésben közreműködő egyéb vállalatokkal szemben (hajózási vállalatok, nyilvános ár úr aktái; váll álatok) nem állnak rendelkezésre intézményesen biztosított hatásosabb fegyelmi eszközök, a kereskedelemügyi miniszter nyer közvetlen felhatalmazást, hogy ezen adatgyűjtőszervek idevágó mulasztásai esetében velük szemben 20.000 koronáig terjedhető rendbírságot alkalmazhasson.
