Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-375. Törvényjavaslaqt Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról
375. szám. 75 és ezeket a fuvarlevelekhez mellékelni. E vámmentesítési árúnyilatkozatokat a címzettek a rendeltetési állomás árúkiadó közegének akkor szolgáltatják be, amikor a küldeményeket a rendeltetési állomáson a szállítási vállalattól átveszik. Ez alkalommal a vám mentesítési árúnyilatkozatokat a címzettek kiegészítik még abban az irányban is, hogy az árút a rendeltetési állomás területéről közvetlenül hová szállítják. E kiegészítő bevalláshoz képest a vámmentesítési árúnyilatkozat az árúnak arra a mennyiségére nézve, melyet a címzett valamely helyi üzleti, ipari telepre vagy magánraktárba szállít, behozatali árúnyilatkozatul szolgál, míg arról a mennyiségről, melyet a címzett közvetlenül az átvétel után új fuvarlevéllel külföldre ad fel, átviteli árúnyilatkozatot állít ki. A nyilvános árúraktárban elhelyezett mennyiségről a címzett kettős példányú ideiglenes árúnyilatkozatot állít ki, amelynek egyik példánya az árút az árúraktárig kíséri, a másik példány alapján pedig nyilvántartja a ni. kir. központi statisztikai hivatal az árúraktár által a magyar vagy külföldi rendeltetéssel történő kitározásokhoz képest kiállított behozatali, illetőleg átviteli árúnyilatkozat beérkezését. Ugyancsak ideiglenes árúnjúlatkozatot állít ki a címzett a vámmentesítési árúnyilatkozaton tett kiegészítő bevallása alapján akkor is, ha a küldeményt átvétel után egészben vagy részben új fuvarlevéllel egy vagy több magyar rendeltetési állomásra ad] a fel, amint az tranzito gócpontokban szállítmányozók címére érkező gyűjtő küldemények és egész hajórakományokat képező tömegárúk szétosztásánál rendszeresen előfordul. Ilyenkor az egyik példány a küldeményt az újabb magyar rendeltetési állomásra kíséri, —jelezve annak külföldi származását, i— a másik példány alapján pedig a m. kir. központi statisztikai hivatal nyilvántartja azoknak a behozatali vagy átviteli árúnyilatkozatoknak beérkezését, melyeket az újabbi címzettnek a küldemény átvételénél kell kiállítania. Amennyiben a küldemény ott újabban más magyar állomásra továbbittatnék, az előbb körülírt eljárás ismétlődik, mindaddig míg a küldemény magyar vagy külföldi rendeltetése végleges eldöntést nem nyer. A megtört tranzito forgalomban átvitt vámmentes árúk statisztikai számbavételére tervbe vett ez a rendszer a m. kir. központi statisztikai hivatal által hosszú időn át szerzett tapasztalatok szerint Magyarország önálló külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésében is bevált. Az adatgyűjtésnek e rendszere mellett ugyanis a szállítási vállalatoknak a küldemények kiadásánál kellett az összes küldeményekről behozatali vagy átviteli árúnyilatkozatokat egészen önállóan a vámhivatalok támogatása nélkül bevonniok. Az árúk nagy tömegénél a szállítási vállalatok az árúnyilatkozatok ilyen irányú bevallásának helyességét érdemlegesen is ellenőrizhették, amemryiben az árúknak a megtört forgalomban új fuvarlevelekkel való továbbszállítása rendszerint magán a rendeltetési állomáson, vagy pedig a vasútról hajóra és megfordítva történő átrakodási forgalomban legnagyobbrészt e célra berendezett átrakodási állomásokon bonyolódik le. B) Adatgyűjtés a vasúti és hajózási forgalomban kivitt árúknál. A külföldre feladott küldeményeket a szállítási vállalatok rendszerint a kiviteli vámkezelés megtörténte előtt veszik át a feladóktól elszállítás végett. Ilyen esetekben a feladó a fuvarlevéllel egyidejűleg a kiviteli árúnyilatkozatot is beszolgáltatja. A feladó állomás az árúnyilatkozatot felülvizsgálja és a fuvarlevélhez csatolja. A fuvarlevélnek az árúnyilatkozat mindaddig mellók1Q?
