Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-375. Törvényjavaslaqt Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról

70 \ 375. szám. még mindig messze mögötte maradjanak annak az aránynak, amelyben az; árúk ára 1906. óta emelkedett. Kiegészítést kívántak végül — hogy e helyütt csak a legfontosabb reformok említtessenek — a jelenlegi törvény büntető rendelkezései is. A m. kir. központi statisztikai hivatalnak a törvény ellen vétő adatszolgáltatókkal szemben ma csak egy esetben — a szándékosan vagy vétkes mulasztásból történt valótlan adatszolgáltatás esetében — van fegyvere, büntetlenül maradt azonban az olyan adatszolgáltatásra kötelezett, aki az adatszolgáltatást vagy annak kiegészítésére szolgáló felvilágosítások nyújtását megtagadta. A javaslat büntető rendelkezései most már ezt a hézagot is kiegészítik. Az egyes szakaszok részletes indokolása a következő: II. Különös rész. í. §. A jelenlegi törvénynek a bejelentési kötelezettségre vonatkozó 1. §-a az adatgyűjtést csupán a vasúti és hajózási forgalomban és a posta útján behozott és kivitt árúkra terjesztette ki. Ausztriával ós Bosznia-Hercegovinával fennállott közös vámterületünkre felépített vámeljárás mellett ugyanis a statisztikai bejelentés nem az arra elsősorban hivatott vámhivatali közegek igénybevételével, hanem a nyilvános vasúti ós hajózási vállalatoknál és a postahivataloknál történhetett, amikor azok a külföldről érkezett árúkat a címzetteknek kiadták vagy a külföldre rendelt árúkat a feladóktól elszállításra átvették. A statisztikai bejelentés korlátozásának ez az oka most már az önálló magyar vámterülettel megszűnt. Ezért a szakasz első bekezdése a statisztikai bejelentés kötelezettségét megszorítás nélkül az ország egész behozatalára és kivitelére nézve teszi kötelezővé. A szakasz első bekezdésének új intézkedése az is, mely a bejelentési kötelezettséget az átviteli forgalomra kiterjeszti. A jelenlegi törvény alapján csakis azok az átviteli árúk voltak számbavehetők, melyek az országba oly célból érkeztek, hogy innen ismét külföldre továbbíttassanak. E megtört átviteli forgalom számbavétele kizárólag azzal a célzattal történt, hogy az a tényleges behozatali ós kiviteli forgalomból kiküszöbölhető legyen. A vámeljárásra támaszkodó új adatgyűjtés már lehetővé teszi a Magyarország önálló vámterületén közvetlenül átvitt árúk számbavételét is, ami eddig a szállítási vállalatok kizárólagos közreműködésével nem volt megoldható. Az átviteli forgalomnak külkereskedelmi statisztikánkban nélkülözött adatai értékes támpontokat fognak nyújtani tarifa- és vámpolitikánk irányításához, s tájékoztatni fognak átviteli forgalmunk jelentőségéről. A szakasz második bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a statisztikai bejelentésre vonatkozó kivételek rendeleti úton állapíttassanak meg, a jelenlegi törvényben is benfoglaltatik és fentartása azért szükséges,, hogy a bejelentés kötelezettsége alól továbbra is a szükséghez képest mentesíthetők legyenek azok a küldemények, melyeknek bejelentésétől az adatszolgáltatás eltekinthet. 2. §. A jelenlegi törvény 4. §-a értelmében a behozott árúkat a címzett, illetőleg átvevő, a kivitt árúkat pedig a feladó tartozik a szállítási vállalatoknál