Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-374. Törvényjavaslat a lakásépítés előmozdításáról
374. szám. 57 szükségletének fedezésére nézve eddig rendelkezésre álló módon, t. i. úgy biztosítható, hogy az érdekelt városok egy tetszésszerinti pénzintézettől vennék fel a kölcsönt, amely azután alapját képezhetné esetleg az 1897. évi XXXII. t.-c. alá eső kötvények kibocsátásának. Ilyképen azonbau nem látszik a szükséges összegnek a lakásépítési akció gyors keresztülvitelét lehetővé tevő módon való előteremtése biztosítottnak. Mert a pénzintézeteknél jelenleg mutatkozó pénzhiány kérdésessé teszi, hogy az érdekelt városok és községek gyorsan megkaphatnák-e a szükséges összegeket, s e mellett kénytelenek volnának az addigi gyakorlathoz képest a kölcsön biztrsítására lekötni összes vagyonukat és jövedelmeiket, ami hitelüknek a jövőben más célokra való igénybevételét nehezítene~~meg. Már pedig a városok és községek egyéb szükségletei fedezésére is előreláthatólag nagy arányokban lesznek kénytelenek a pénzpiachoz fordulni, s így az látszik helyesnek, hogy a városi ós községi hiteligények kielégítésének eddigi módja lehetőleg ezeknek az előrelátható szükségleteknek a fedezésére tartassák fenn. A kislakások építésével kapcsolatos városi és községi hiteligények kielégítésének új módjáról kell tehát gondoskodni. Erre meg is van a lehetőség, mert azok az ingatlanok, amelyeken az építendő kislakások fel fognak emeltetni, s ezek bérjövedelme, továbbá a városoknak ós községeknek az általános forgalmi adóból eredő bevételei a megejtett számítások szerint kellő fedezetet szolgáltatnak arra, hogy ezen az alapon elsőrendű biztosságú kötvények legyenek kibocsáthatók a kislakások építéséből kifolyólag a városokra ós községekre háruló kiadások fedezésére, úgy hogy a városok és községek egyéb vagyona és egyéb jövedelmei e célra le nem köttetvén, más szükségletek ellátására esetleg szükséges kölcsönök fedezetéül lesznek igénybevehetők. Természetes azonban, hogyha egyes városok, vagy községek a kislakások építésére szükséges összegeket nem a jelen törvényjavaslat értelmében teremtendő új alapokon, hanem összes vagyonuk és jövedelmeik, vagy ezek egy részének lekötése mellett az eddigi alapokon a pénzpiactól felveendő kölcsön útján fogják akarni fedezni, — ennek nem lesz semmi akadálya, a jelen javaslattal csak új és lehetőleg kedvező pénzbeszerzési lehetőséget óhajtok teremteni a kislakások építésének előmozdítása érdekében azokuak a városoknak és községeknek, amelyek ezt a lehetőséget igénybe akarják venni. H a bár — mint már fentebb is említettem — azok az ingatlanok, amelyeken a kislakások fel fognak emeltetni, s azok bérjövedelmei, továbbá a városoknak és községeknek az általános forgalmi adóból eredő bevételei a nyújtandó kölcsönök szolgálatát előreláthatólag teljes mértékben biztosítani fogják, mégis tekintettel egyrészt a mai bizonytalan pénzügyi helyzetre, de különösen azért, hogy a kibocsátandó kötvények gyámoltak és gondnokoltak pénzének az elhelyezésére is alkalmasaknak legyenek nyilváníthatók s ezáltal a kötvények kedvezőbe elhelyezése s ennek megfelelően a kölcsönöknek a városok és községek részére kedvezőbb feltételek mellett való folyósítása legyen biztosítható, szükségesnek mutatkozik annak a lehetővé tétele, hogy a pénzügyminiszter az államkincstár nevében a köt vény birtokosokkal szemben kötelezettséget vállaljon arra, hogy a kötvény alapjául szolgáló tartozás kamatainak ós tőketörlesztésének fedezésére szükséges összegnek azt a részét, amely a város (község) által a fentiek szerint a követelés biztosítására lekötendő jövedelmekből bármely okból tényleg nem fedeztetnék, az állam egyéb jövedelmeiből egyenlítse ki. Szükséges természetesen a kötvények bonitása érdekében törvényileg kimondani, hogy a kötvények a forgalomból azon arányban kivonandók, Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XII. kötet. 8
