Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-389. A nemzetgyűlés közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentése a "lakásépítés előmozdításáról" szóló 374. számú törvényjavaslat tárgyában

389. szám. 169 beszámítani az olyan létesítményeket és felszereléseket, amelyek fényűzési célokat szolgálnak. Hogy a befektetett átalakítási költség tekintetében a mentesség megadásának feltételei valóban megvannak-e, Budapesten a fővárosi közmunkák tanácsa, más helyen az állam építészeti hivatal' javaslatára az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosság állapítja meg. 2. Ha valamely emelet ráépítése következtében az épület régebbi legfelső szintjének födémét teljesen újból kell elkészíteni, az előbbi legfelső szinten levő helyiségek 15 évi adómentességben részesülnek. 9. §. Az előbbi §-okban biztosított adómentesség a házadón felül a községi pótadóra is kiterjed, de nem terjed ki az általános jövedelmi pótadóra^ továbbá a közüzemi díjakra és a díjak pótlékaira, végül a házbérekben val6 kincstári részesedésre sem. 10. §. A jelen fejezetben biztosított adómentességben csak azok az épületek, vagy épületrészek részesülnek, amelyek a jelen törvény életbelépése után, de legkésőbb 1924. évi január hó 1. napja előtt teljesen lakható állapotba helyeztettek. Bárki által létesített azon épületek és épületrészek felett, amelyek a jelen fejezetben biztosított adómentességben részesülnek, a tulajdonosuk korlátlanul rendelkezik, mihez képest ezen építtetőkre a kivételes hatalom alapján mindenkor fennálló lakásrendeleteknek a tulajdonos szabad rendelkezését korlátozó szabályai nem nyernek alkalmazást. (5. §.). in. FEJEZET. Városi (községi) kölcsönök megszerzése. 11. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatok, hogy a jelen törvény 1. és 2. §-& értelmében adandó állami hozzájárulással épülő városi (községi) kislakások építéséből kifolyólag felmerülő és a város (község) által viselendő költségek fedezésére kötvényeket bocsásson ki, vagy ily kötvények kibocsátásával e törvény 14. §-ában szabályozott hatáskörrel egy elsőrendű belföldi intézetek által alakított, az 1875: XXXVII. t.-c. 62. §-a alá eső szindikátust bízzon meg, mindkét esetben az alatt a feltétel alatt, ha az illető városok (községek) a kibocsátandó kötvények alapjául szolgáló követelés biztosítására lekötik azt az ingatlant, amelyen a jelen törvény értelmében építendő kislakások állanak, valamint a szóban forgó kislakások bérjövedelmét és a városnak (községnek) az általános forgalmi adóból befolyó összes bevételeit. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy ez esetben az államkincstár nevében a kötvénybirtokosokkal szemben kötelezettséget vállalj on arra, hogy az állam egyéb jövedelmeiből egyenlítse ki a kötvények alapjául szolgáló Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. XII. kötet. . 22