Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-382. Törvényjavaslat az 1921/22. költségvetési év augusztus elsejétől december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921:XXXIV: t.-c. hatályának 1922. évi június hó végéig való kierjesztése tárgyában

389. szám. 13» év folyamán a Margitsziget bérbe adatott és a növénykert céljaira rendelt területnek az államkincstár nevére való telekkönyvezése mai napig elmaradt. A szakértőkkel megtartott értekezleteken az az egyhangú vélemény nyilvánult meg, hogy a Margitsziget nem alkalmas növénykert létesítésére, mert egyrészt a Margitsziget talaja túlságosan nedves és ennélfogva a téli időszakban nagyon hideg, másrészt a szigetet bérlő részvénytársaság kertészeti berendezkedés nélkül nem tud eleget tenni a szerződésben vállalt kötelezettségének. Különben is a Margitszigeten létesítendő növénykert az egyetemi oktatás egyéb elhelyezésére való tekintettel túlságosan messze volna. A szükséges és a célnak minden tekintetben megfelelő terület később lesz kijelölendő. 13. §-hoz. Ebben a szakaszban felhatalmazást kérek arra, hogy a királynak két ízben törtónt itt tartózkodása idején, továbbá a baranyai területeknek idegen megszállás alóli felszabadulása alkalmával, végül a nyugatmagyarországi részek kiürítésével kapcsolatban felmerült és az 1921/22. költségvetési előirányzatban számításba nem vett kiadások fedezésére szükséges összegeket fedezhessem és az így felmerült költségeket természetüknek megfelelően a belügyi tárcánál »Közbiztonsági ós közrendészeti« cím alatt előirányzat nélküli kiadásokként elszámolhassam. 14. §-hoz A vagyon váltságról szóló I. törvény az 1921: XV. t.-c. 22. §-a harmadik bekezdése akként rendelkezik, hogy az Országos Pénzügyi Tanács az 1921. év végéig dönti el azt, hogy valamely ipari vagy kereskedelmi vállalat családi részvénytársaság-e vagy hogy valamely házrészvénytársaság a törvény ennek a 22. §-ának rendelkezése alá tartozik-e. Az állam pénzügyi helyzetének rendezési munkálataival foglalkoztatott pénzügyi közigazgatás mai túlterheltsége mellett lehetetlen az összes ilyen ügyeket az 1921. év végóig akként előkészíteni, hogy azokban az Országos Pénzügyi Tanács az 1921: XV. t.-c. 22. §-a rendelkezése szerint az 1921. év végéig közmegnyugvást keltő módon dönthessen. Ebből az okból kell tehát a törvényben az 1921. év végéig megállapított, határidőt meghosszabbítani. 15. §-hoz. Az 1921 : XLV. t.-c. 1. pontjának nyolcadik bekezdése akként rendelkezett, hogy a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzának az árát, — amelyet egyébként a mindenkori budapesti árnak megfelelően hónaponkint előre a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg — 1.000 K-nál nagyobb összegben nem lehet megállapítani az olyan váltságkötelezettel szemben, aki fizetési kötelezettségének a törvény életbelépésének napjától, vagyis 1921. évi szeptember 7-étől számított három hónapon belül eleget tesz. Ez a három havi határidő folyó évi december 6-án lejárt. A gazdatársadalom részéről felmerült az a kívánság, hogy ez a határidő hosszabbíttassók meg, Ugyanis a törvény említett rendelkezéséről 18