Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-380. Indítványa, illetve törvényjavaslata Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselőnek az 1921. évi XLV. t.-c. 4., 6., 53., 58., valamint az 1921. évi XV. t.-c. 17. §-ának módosításáról
124 380. szám. Melléklet a 380. számú irományhoz. Indokolás. Midőn szerencsétlen lerongyolódott nemzetünk pénzügyi helyzetének megjavítása érdekében a külömböző új adónemek mellett a két vagyon váltságtörvénnyel volt kénytelen a nemzetgyűlés a polgárok áldozatkészségére apellálni, egyszersmind kötelessége volt mindenkor szem előtt tartani, hogy az állam kényszerű igény támasztása csak azon korlátok között mozogjon, melyeken belül a polgárok teherviselő képessége a végsőkig ki ne aknáztassék. Mérlegelnie kellett mindazon követeléseket, melyek egyrészt az állam léte érdekében feltétlen kielégítendők, de másrészt figyelembe kellett venni mindazon méltánylandó körülményeket, melyek a polgárság egyes rétegeit, a. változott viszonyok folytán önhibájukon kívül egész életükre kihatóan sújtották ós méltányolni kellett a polgároknak azt a nemes szándókát is, hogy az államháztartást hajlandók voltak már abban az időszakban is a legnagyobb anyagi megerőltetés mellett nagyobb összegű váltságelolegben részesíteni, amikor még az államhatalom a szokásos megállapítást, a teherkivetóst meg sem kezdhette. A nemzetgyűlés kötelessége volt figyelembe venni az 1921 : XLV. t.-c. meghozatalánál még azt a körülményt is, hogy az ingatlan vagyon váltság alapját, illetve kivetési kulcsát képező búzát igen sok polgár kénytelen volt már aratás után rövid idővel eladni, mert kötelezettségei erre kényszerítették és köztudomású, hogy abban az időben a búza ára alig volt 800—1000 korona. Ez a körülmény késztette a nemzetgyűlést arra, hogy a törvényben méltányolta a polgárság itt vázolt helyzetét és kimondotta, hogy aki kötelezettségének eleget tesz a törvény életbeléptetésétől számított 3 hónap alatt, annak minden métermázsa búza tartozása 1000 koronával váltható meg. Sajnos, ezen törvénynek a Budapesti Közlönyben törtónt közzététele alkalmával ezen határidő 3 hónap helyett, tévedésből 8 hónapnak volt közölve. Igaz, hogy ez utóbb rektifikálva lett, de a polgárság szóles rétege erről tudomást nem szerezhetett ós így törtónt meg, hogy a közelmúlt napokban ismertté vált eredeti szöveg, az egész országban érthető izgalmat keltett. Miután az eredeti törvény 4. §-ában megszabott 3 hónapi kedvezményi idő szigorú betartása a fentebb vázolt véletlen körülmény folytán a polgárságra rendkívül súlyos terhet jelentene, e törvényjavaslat 1. §-a módot kíván