Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-379. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése gróf Andrássy Gyula, Rakovszky István, gróf Sigray Antal és Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyében
116 379. szám. melynél fogva az országgyűlés tagja minden oly nyilatkozatáért, vagy cselekedeteért, melyet törvényhozói minőségben a Házban vagy azonkívül tesz, kizárólag az országgyűlés illetékes Háza által vonható felelősségre; a másik a sérthetetlenség, melynél fogva oly nyilatkozatokért, vagy cselekményekért, .amelyeket az országgyűlés tagja nem mint olyan és nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz, ellene bűnvádi eljárást csak a Ház előleges engedelmével, vagyis a mentelmi jog felfüggesztése után lehet indítani s tettenérés esetét kivéve, csak a Ház előleges engedélyével tartóztatható le. A mentelmi jog alapjául szolgáló törvényből s az azt kiegészítő, s jogforrás gyanánt tekintendő országgyűlési határozatokból megállapíthatólag a mentelmi jognak felfüggesztésére az országgyűlésnek az a Háza van jogosítva, amelyhez az érdekelt képviselő tartozik. Ezen egységesen kialakult s alapjában törvényen alapuló gyakorlat nem hagy kétséget a mentelmi jog felfüggesztésére hivatott szerv tekintetében az országgyűlés együttléte alkalmával, kérdés azonban, vájjon hogyan alakul a helyzet az országgyűlés együtt nem létének ideje alatt? Kétségtelen, hogy vannak esetek, amidőn bűnvádi eljárás megindítása, esetleg a, letartóztatás azonnali foganatosítása válik szükségessé az országgyűlés valamely tagja ellen oly időben, amikor az országgyűlés szünetel, viszont a bűnvádi eljárás megindításának, esetleg a letartóztatás foganatosításának elodázása az országgyűlés illetékes házának, illetve bizottságának összehívásáig veszéllyel járna. A mentelmi ügyekben kifejlődött joggyakorlat -értelmében ily esetben ideiglenesen az országgyűlés illető házának végleges intézkedéséig a minisztérium is jogosítva van felfüggeszteni a mentelmi jogban rejlő sérthetetlenség akadályát, kötelessége lévén ezen intézkedéséről -a Ház összehívása után annak első ülésein haladéktalanul jelentést tenni. Igen természetes, hogy amíg a kormány ezáltal egyrészt nem gyakorolja az országgyűlést illető jogot, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát, * hanem csak oly ideiglenes intézkedést tesz, amely módot ad a büntető eljárás megindításához a mentelmi jog felfüggesztése nélkül, viszont kétségtelen, hogy a kormány ezen jog alapján az országgyűlés tagjának letartóztatását csak az állam biztonságot veszélyeztető rendkívüli körülmények között rendelheti el, amidőn a veszélyt másként mint a képviselő személyes szabadságának a korlátozásával el nem háríthatja. Ily esetben is azonban köteles a kormány a Ház összeülése után közvetlenül a Háznak jelentést tenni, s eljárásának helyességét, illetőleg a Ház határozatát kikérni. Megállapítható ezen jogelv helyessége, a képviselőháznak 1876. évi / október hó U-én Miletics Szvetozár mentelmi ügyében hozott határozatából, amelyben kimondotta, hogy: »az országgyűlési képviselőt megillető mentelmi jog az országgyűlés szünetelése alatt is fennáll, másrészt feltétlenül nem zárhatni ki a lehetőségét és szükségét annak, hogy oly esetben, midőn az országgyűlés szünetel ós midőn oly körülmények forognak fenn, melyek valamely bűntett azonnaL való üldözését az ország,._iograpdjének_jiagyohh mácv-ű- veszélyeztetése nélkül elhalasztani nem engedik: a kormány saját felelőssége mellett a képviselő büntetőjogi felelősségre vonásának a mentelmi jogban fekvő akadályát addig is el ne háríthassa, míg e részben a Ház határozata •— mely a kormány által összegyűlte után azonnal értesítendő — kikérhető leend*. Ugyanezen jogelvet fogadta el a képviselőház 191 4-ben, Budisz avlyevics ^zrgjan-mentelmi ügyének tárgyalásánál. A képviselőház ezen ismételt állásfoglalásából két jogi következtetés
