Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.

Irományszámok - 1920-378. Törvényjavaslat a háztulajdon vagyonváltságáról

106 378. szám. igazgatás szempontjából pedig e különnemű elemek elválasztása egyenesen kivánatos. Arra való figyelemmel, hogy e törvényjavaslat lényegében a 302. szám alatt benyújtott javaslattal egyezik, úgy vélem, mellőzhető ennek általános és részletes megokolása akkor, mikor ez a 302. számú iromány mellékletét tevő indokolásban már megtörtént. A javaslatnak »a háztulajdon vagyon válts ága fizetésének módjairól« szóló III. fejezete a 302. számú törvényjavaslatból és az 1921 : XLV. törvénycikkből, az »eljárási szabályokról«; szóló IL, »büntető és záró rendelkezésekről« szóló IV. fejezete pedig az 1921 : XLV. törvénycikkből átiktatott részek. Módosulást e törvényjavaslat 302. számával szemben a következő helyeken mutat: A 3. §-nál. • Amely a fizetőkötelezettséget akként kívánja megállapítani, hogy a háztulajdon vagyonváltságának fizetésére az köteles, aki a vagyonváltság alá eső háznak a törvény kihirdetése napján tényleges birtokosa volt. A kincstár érdekeinek biztosítása végett azonban, amellett, hogy a ház váltság dologi teher minőségét sem érinti, ezenfelül kimondja azt is, hogy amennyiben a törvény kihirdetésétől a váltság kivetéséig a ház tulajdonosának személyében változás állott be, a vagyon váltságért az új tulajdonos is egyetemlegesen felelős. Az 5. §-nál. A házbirtok vagyonváltságának alapja és a vagyonváltság összege tekintetében az eredeti javaslatnak az álláspontja az volt, hogy a házbéradó alá eső házak vagyonváltságának alapja kivétel nélkül mindig a ház nyers hozadéka; a vagyonváltság Összege pedig az ilyen 1920, évi hozadék háromszorosa. A házosztályadó alá eső házaknál pedig a vagyonváltság alapja, a lakrészek száma, a vagyonváltság összege pedig az 1921. évre kivetett házosztályadó 15-szőröse. Az egyesített bizottság tárgyalása során a részben felmerült annak az észrevételnek a hatása alatt, hogyha már a vagyontárgyak váltságánál fokozás van, ezt a házváltságnál is meg kell valósítani, ez a törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy ha a váltságkötelezettnek több házbéradó alá eső háza van, a vagyonváltság egységének megállapításánál az összes ilyen házak bérjövedelmének együttes összegét kell számba venni; s ez alapon a házbéradó alá eső házak vagyonváltságát az 1921. évi nyers házbérjövedelemnek 2-szeres összegében állapítja meg, ha a házbérjövedelem a 10.000 K-t meg nem haladta, 3-szoros összegében, ha ez a 100.000 K-t » » » 372-szeres » » » » 200.000 K-t » » » 4-szeres » » » » 200.000 K-t meghaladta. Változatlanul maradt a házosztályadó alá eső épületeket illetőleg az az eredeti rendelkezés, hogy ezek után a vagyonváltság az 1921. évre kivetett házosztályadónak 15-szöröse. A 6. §-nál. A házbirtokot terhelő adósság terhének levonhatását illetőleg az eredeti javaslat akként rendelkezett, hogy a vagyonváltságnak megállapított össze-