Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-332. Törvényjavaslat a katonatisztek, továbbá állami és más köztisztviselők gyermekeinek nevelőintézeteiről
86 332. szám. osztály nélkül felsőbb osztályok felállítása és fentartása meg nem engedhető.« Már pedig ezen rendelkezés az internátusi, tehát nevelőintézeti életben — '- figyelemmel a növendékek közötti igen nagy korkülönbségre — úgy erkölcsi, fegyelmi ós egészségi, tehát nevelési, mint közigazgatási és gazdasági, tehát anyagi tekintetből célszerűtlen. Indokolt tehát, hogy az ezen nevelőintézetekkel kapcsolatos reáliskolák alsóbb ós felsőbb évfolyamai különválasztassanak. Ezen \§. második bekezdéséhez megjegyezni kívánom, hogy a leányok számára szolgáló nevelőintézetben a fősúlyt a leányoknak produktív, kenyérkereső pályákra való tanítására fogják fektetni. E célból a leánynövendékek zöme, az intézet állomáshelyén lévő nyilvános polgári leányiskolák elvégeztetése után, az intézeten belül házi- és kézműipari oktatásban fog részesülni. A törvényjavaslat 3. $-« elrendeli, hogy a törvényben tárgyalt nevelőintézetek a magyar nemzet egy- egy történelmi nagyságának nevét viseljék. Bármennyire is óhajtottam volna az egyes nevelőintézetek teljes elnevezését törvénybe iktatni, ettől el kellett tekintenem, mert a tervbe vett intézetek számát, sem azok elhelyezését egyelőre véglegesen meg nem állapíthatjuk. Épp ezért ezúttal sorolom fel a nemzet ama történelmi nagyságait, akiknek nevét egy-egy nevelőintézet örökösen viselni fogja. A fiú-nevelőintézetek a »Hunyadi«, ä »Zrinyi«, a »Rákóczi«, a »Bethlen« és a »Bocskai« neveket, a leánynevelőintézet pedig a »Zrinyi Ilona« nevet fogják kapni. Annak, hogy éppen r az előbb említett nemzeti nagyjainkra esett választásom, az a „kívánság volt az oka, hogy amidőn az ezen intézetekben nevelődő ifjúság a felsorolt nemzeti hősök emlékének intenzív kultuszában részesíttetik, ne csak a nemzeti érzésben gazdagíttassék és erősíttessék meg, hanem egyszersmint az igazi magyar férfiúi,6 illetőleg honleányi erények megismeró. séhez, értékeléséhez és tiszteletéhez vezettessék, ós ez erények elsajátítására buzdíttassék. A 4. §-ban megállapított 1.200 főnyi megengedhető növendóki létszám, a rendelkezésre álló alapítványi jövedelmek figyelembevétele mellett, egyrészt az állam maximális megterhelésére, másrészt, a támogatásra szoruló ós jogosult hadiárvák nagy számára való tekintettel, a legkisebb létszámot jelenti, amennyiben az 1.200 fo nyolc évre elosztva, óvenkint csak. 150 főnyi fölvételt enged meg. A törvényben tárgyalt nevelőintézetek elhelyezése és a férőhelyeknek megfelelő intézeti létszámok jelen viszonyaink között egyáltalában nem dönthetők el véglegesen. Ezért kel! felhatalmazást kérnem arra, hogy a törvényben tárgyalt nevelőintézetek állomáshelyeit, azoknak intózetenkinti és évfolyamonkinti növendóklétszámát, a törvényben megengedett összlétszámokon belül, a magyar királyi minisztérium határozhassa meg. Az 5. §-szal megállapított felvételi feltótelek a középiskolai feltételekhez képest kissé szigorúbbak, mert a legalább jó iskolai bizonyítvány felmutatását •kívánják meg. Kétségtelenül megokolt ez ezeknél a nevelőintézeteknél, melyek a hazának áldozat hozatalával oly nagy anyagi előnyt is- nyújtanak, hogy az előnyökre csak ifjúságunk legjobbjai lehetnek érdemesek. A 6. §.- az államköltséges helyek elnyerésének feltételeit iktatja törvénybe. Miután a törvényben tárgyalt nevelőintézetek fentartására. elsősorban az ezen intézetekre jelen átszervezésük előtt jutott alapok és alapítványok szolgálnak, utóbbiak megmentése érdekében is általában meg kellett tartani ama elveket, amelyek az ezen nevelőintézetekbe való felvétel, illetőleg államköltséges helyek elnyerése tekintetében érvényben voltak eddig. A 7, §-hoz megjegyzem, hogy a jelen törvényjavaslatban tárgyalt nevelő"
