Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-330. Törvényjavaslat a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről

330. szám 69 literrel állapíttatik meg, úgy azonban hog} a törzstermelósi keret 600 hektolitert meg nem haladhat. A 660 hektoliternél nagyobb részesedési alappal biró szeszfőzdéknél a részesedési alapnak 660 hektolitert meghaladó része azon okból mellőztetett , és pedig a 840 hektoliternél nem nagyobb rész ideiglenesen, a 840 hektolitert meghaladó rész pedig véglegesen, mert a 3. §. szerint az 192Í/1922, termelési időszakra a mezőgazdasági szeszfőzdéket illető 160.000 hektoliter termelési keretből, figyelemmel arra is, hogy a 6B0 hoktolitert meg nem haladó és így már önmagában csekély részesedési alappal biró szeszfőzdék részesedési alapja az érdekeltség kívánságához képest nem volt csökkent" hető, az egyes mezőgazdaság szeszfőzdéknek nagyobb termelési keret nem jutott. Ugyanezen okból állapíttatott meg a kontingenssel nem biró mezőgazdasági szeszfőzdék törzstermelési kerete 600 hektoliterrel. Az ipari szeszfőzdéknél a részesedési alapot az a mennyiség képezi, amely az illető szeszfőzdére nézve a szeszadóra vonatkozó némely törvényes határozmánynak módosítása tárgyában 1914. évben benyújtott törvényjavaslathoz csatolt kimutatás szerint kiszállítási keret gyanánt esett. A kiszállítási keret ugyanis az illető szeszfőzdék tényleges termeléséből indult ki, tehát tényeken és nem feltevéseken nyugszik. Ez okból a kiszállítási keret az ipari szeszfőzdéknek jutó termelési keret felosztásánál helyes alapot képez. Ezen részesedési alapon az egyénenkénti törzstermelési keret az 1921/1922. termelési időszakra úgy állapitta tik meg, hogy a sajtolt élesztőt készítő szeszfőzdéknek törzstermelési keret gyanánt a részesedési alap 55°/o-ának megfelelő mennyiség, a 3.000 hektolitert meg nem haladó részesedési alappal biró szeszfőzdéknek pedig a részesedési alap 45°/o ának megfelelő mennyiség jut, úgy azonban, hogy az utóbbiaknál a törzstermelési keret 1.000 hektoliternél kisebb nem lehet, egyéb ipari szeszfőzdéknél pedig a törzstermelési keretet az a mennyiség képezi, amely az ipari szeszfőzdéknek fenntartott 80.000 hektoliter termelési keretből az élesztő-gyáraknak, továbbá a 3.000 hektolitert meg nem haladó részesedési alappal bíró szeszfőzdéknek jutó mennyiség levonása után az. illető szeszfőzdék részesedési alapjára aránylagosan esik. A 6. §. utolsó bekezdése szerint azok a szeszfőzdék, amelyek az 1920/1921. termelési időszakban sajtolt élesztőt nem készítettek, az 1921/1922. termelési időszakban sajtolt élesztő készítésével nem foglalkozhatnak. Ezen rendelkezés ugyanabból az okból szükséges, amiért a fentiek szerint a sajtolt élesztőt készítő szeszfőzdéknek törzstermelési keret gyanánt a részesedési . alap 55%-ának megfelelő mennyiség osztatik ki, nevezetesen a sajtolt élesztőt készítő szeszfőzdék üzemképességének biztosítása, illetve a közélelmezés szempontjából szükséges megfelelő mennyiségű élesztő biztosítása céljából. A trianoni békeszerződés végrehajtása folytán tényleg magyar közigazgatás alá jutó terük ten levő mezőgazdasági és ipari szeszfőzdéknek termelési keretben részeltetése szintén a fentiek értelmében történik. A fentiek szerint megállapítandó egyénenkénti törzs termelési keretek a későbbi termelési időszakokban az esetben esnek változás alá, ha valamely termelési időszakban az össztermelósi keret leszállíttatik, xsigy felemeltetik. Erre vonatkozólag a javaslat 7. §-a akként intézkedik, hogy az össztermelósi keretnek leszállítása esetén valamennyi mezőgazdasági, illetve ipari szeszfőzde egyénenkénti termelési kerete ugyanazon arányban szállíttatik le, mint amilyen arányban a mezőgazdasági, illetve ipari szeszfőzdék együttes termelési kerete apasztatott^ az össztermelés! keret felemelése esetében pedig a több-