Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-326. Törvényjavaslat a gazdasági felügyelő szolgálatról

SM. szám. 33 tervszerűen, hanem a szükség szerint fokozatos kiegészítésekkel fejlődött mostanig, .ennélfogva e szolgálati ág nélkülözte a kellő megalapozást. Nem voltak eddig megállapítva a gazdasági felügyelői alkalmazás előfeltételei, nem voltak kellőképpen körülírva a gazdasági felügyelők szolgálati viszo­nyai, csak a törvényhatósági közigazgatásban kifejtett szakszolgálat tekin­tetében. Az ide vonatkozó törvény viszont bizonyos tekintetben elhomályo­sította a gazdasági felügyelői szolgálat jelentőségót az állami szolgálat szem­pontjából. Pedig az, hogy nálunk az ügyek külső intézése részben állami hivatali szervek, részben a törvényhatósági közigazgatás keretében történik ós hogy a gazdasági felügyelőségeknek mint állami hivatali szerveknek a törvényhatósági.közigazgatásban is fontos szerepe van, különösen szükségessé teszi, hogy a gazdásági felügyelőségek hivatali állása, feladatköre, felelőssége és szolgálati helyzete mindkét vonatkozásban kellőképpen megjelölve és sza­bályozva legyen. Azt az alkalmat tehát, amikor a gazdasági felügyelői szol­gálatot a járásokra is kiterjesztjük ós e miatt az 1912 : XXIII. t.-c.-et amúgyis módosítanunk kell, célszerűen felhasználhatjuk arra, hogy a gazda­sági felügyelői szolgálatot törvényesen szabályozzuk minden irányban. Ezt célozza a jelen törvényjavaslat a következő intézkedésekkel. 1. §. E §; rendelkezése megállapítja a m. kir. gazdasági felügyelők állami tisztviselői jellegét és a földmívelésügyi miniszter fennhatósága alá tartozandóeágukat. E megállapításra, minden egyébtől eltekintve, azért is szükség van, mivel a vármegyei gazdasági felügyelőségekhez beosztott gazda­sági felügyelők törvényhatósági funkciókat is végeznek, de azt mint állami tisztviselők végzik, szükséges tehát, hogy e. minőségük ki legyen domborítva. 2. §. Gazdasági szolgálatról lévén szó, a gazdasági szakképzettség elengedhetetlen. A javaslatban említett felsőfokú gazdasági tanintézet alatt ma többféle intézetet értünk, nevezetesen: a régebbi képzettségre" nézve az időközben megszűnt gazdasági tanintézeteket, továbbá a gazdasági akadé­miákat és a mezőgazdasági egyetemi fakultást. Ezek bármelyikének szabály­szerű elvégzése egj^aránt minősít a gazdasági felügyelői szolgálatra. A föld­míves iskoláknak, mint alsóbb fokú mezőgazdasági tanintézeteknek az elvég­zése azonban a gazdasági felügyelői kinevezésre nem jogosít. E §. második bekezdésének, mely az alaki minősítés alóli felmentésről szól, csak átmeneti jelentősége van ós azokra vonatkozik, akik a törvény életbeléptekor a földmívelési igazgatás valamely ágában mint tisztviselők már ténylegesen szolgáltak, állásuk azonban a tisztviselők létszámának apasztása során megszűnik. A javaslat módot akar nyújtani arra, hogy ezeket, "ha gyakorlat alapján szerzett megfelelő gazdasági tudásuk van, az esetben is át lehessen venni a gazdasági felügyelői szolgálatba, ha nincs gazdasági oklevelük. 3. §. A gazdasági felügyelői szolgálat olyan természetű, a közigazga­tással olyan szoros összeköttetésben van, hogy nem elég hozzá a tisztán csak mezőgazdasági elméleti képzettség. Közgazdasági látókör és közigaz­gatási ismeretek nélkül senki sem lehet jó gazdasági felügyelő, gyakorlati mezőgazdasági tudás nélkül pedig még tisztán mezőgazdasági dolgokat sem kezelhet 4ielyesen. Ezt célozza a javaslat, amikor megköveteli, hogy azok, akik mint gazdasági felügyelők óhajtanak szolgálni, külön államvizsga letételével gyakorlati mezőgazdasági, továbbá közgazdasági és közigazgatási ismereteiket is igazolni tartoznak. 4. ós 5. §. A 4. §. felhatalmazást ad a földmívelésügyi miniszternek, hog) a gazdasági felügye!ői személyzet egyes tagjait különféle szolgálatokra Az 1920. évi február hó 16-íkára összehívóit.nemzetgyűlés irományai. XI..kötet. 5

Next

/
Thumbnails
Contents