Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról

28 337. szám rendelkezéseket tartalmazza, amelyek az 1884 : XVI törvénycikk egyes ren­delkezéseinek módosítását vagy kiegészítését foglalják magukban, hanem megismétli az- 1884 : XVI. törvénycikk változatlanul megmaradó részeit is. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a szerzői jog szabályai ezentúl is egységes " szövegben maradnak egybefoglalva. Az sem hagyható figyelmen kivül, hogy ha a törvényjavaslat pusztán a módosítások és kiegészítések szövegét tartal­mazná, a törvényjavaslat szerkezete a módosítások és kiegészítések nagyobb számánál és gyakran aprólékos jellegénél fogva szerfelett bonyolulttá válnék. Azonfelül az új rendelkezéseknek ós a régi törvény meghagyott rendelkezé­seinek egybeszerkesztósót e nehéz joganyagban a törvény alkalmazóira bízni a jogegysóg szempontjából sem volna ajánlatos. Megkülömböztetósül a törvényjavaslatnak azok a részei, amelyek az 1884 : XVI. törvénycikkben nem fordulnak elő vagy annak szövegétől eltér­^ mik, dűlt betűkkel vannak szedve. Ez a szedési mód, amely pusztán a törvényjavaslat tanulmányozásának megkönnyítését célozza, természetesen a törvényjavaslat alapján alkotandó törvény szövegének nyomtatásánál már nem érvényesülne. Ezek után áttérek a törvényjavaslat ama rendelkezéseinek ismertetésére, amelyek az alapul vett 1884 : XVI. törvénycikk idevágó rendelkezéseivel szemben nem csupán stiláris eltérést mutatnak. . ELSŐ FEJEZED írói műveli. Fontosabb újítások : A szerző fokozottabb védelemben részesül (3. §. 2. és 3. bek.). A többszörösítós fogalma módosul (5. §. 2. bek.). A mű címe is védelemben részesül (6. §. 8. p.). A fordítási jog fenntartása nem szükséges (7. §.). A fordítási jog addig tart, míg általában a szerzői jog (11—17. §-ok). A szerző a bitorlótól nem vagyoni kárának megtérítését is követelheti (18. §.). 1. A szerzői jog tartalma. • •• *• §­Az 1884 : XVI. t.-c. 1. §-ának első bekezdésében használt »gépi több­szörözés« kifejezés helyett, amely a technika mai fejlődésének többé meg nem felel, a törvényjavaslat a sajtóról szóló 1914 : XIV. törvénycikk termi­nológiáját is figyelembevéve >*többszörösítós«-t említ. Hogy mit kell több­szörösít-ós alatt érteni, azt az 5. §. 2. bekezdése határozza meg. • »Közzététel« alatt a mű nyilvánosságrahozásának bárminő módját kell érteni, pl. a mű nyilvános előadását vagy közszemléretételót. KülÖmbözik a közzétételtől a megjelenés, amely közzétételen kívül forgalombahelyezési cél­zatot is foglal magában (77. §.). Az 1884 : XVI. t.-c. 1. §-ának második bekezdése szerint: ha a műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában a mű többszörösítósóre, közzétételére és förgalomba­helyezésóre" a többieknek előzetesen adandó kárpótlás mellett a szerzők mind­hegyiké feljogosítottnak tekintendő. E méltánytalan megoldás helyett, amely -több szerzőtárs egyidejű, de egymástól eltérő intézkedésének esetében fölös-

Next

/
Thumbnails
Contents