Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.
Irományszámok - 1920-337. Törvényjavaslat a szerzői jogról
337. szám. 115 29. §. A jelen törvényben megállapított bűncselekmények tekintetében sértett az, akinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett vagy veszélyeztetve van. A már megjelent műveknél az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő szerzőnek, aki a művön szerzőül meg van nevezve. Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a kiadó és, ha a kiadó megnevezve nincsen, a művön megjelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. A művön megnevezett kiadó illetőleg bizományos, az ellenkező bebizonyításáig az álnevű vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintetik. 30. §.' A szerzői jog bitorlása miatt megindított ügyekben a bíróság db kárnak és a gazdagodásnak tényét és mennyiségét minden körülménynek, nem vagyoni kárnál különösen a felek vagyoni viszonyainak is figyelembevételével legjobb belátása szerint állapítja meg. A bíróság a bitorlás kérdésében nyertes fél kifejezett kívánatára elrendelheti, hogy az itélet valamely belföldi időszaki lapban a vesztes fél költségén közzététessék. 5. Szerzői jogi szakértő bizottság. 31. §. Budapesten továbbra is állandó szakértő bizottság működik, amely a bíróság által eléje terjesztett szerzői jogi vonatkozású kérdésekben véleményt adni köteles. 32. §. A szerzői jogi szakértő bizottság elnökét, alelnökét ós tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve, hat évre nevezi ki szakértelemmel birok köréből. A bizottsági tagok egyszersmindenkprra szakértői esküt vagy eskü helyett ünnepélyes fogadást tesznek. 33. §. A szerzői jogi szakértő bizottság véleményét a megkereső bíróság által tett kérdésekre a közölt adatok alapján adja meg. 34. §. Érvényes határozat hozatalához az elnökkel együtt legalább öt tag jelenléte szükséges. A bizottság ügyrendjót az igazságügy miniszter és a vallás- ós közoktatásügyi miniszter egyetértve állapítja meg. 15*