Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-320. Törvényjavaslat az 1921/22. költségvetési év augusztus 1-től december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

320. szám. 3 5. §. Az 1920: XXVIII. t.-c.-nek 1—5. £-ai hatályon kívül helyeztetnek és az egyes miniszterek számvevőségi teendőit ellátó számvevőségek, valamint az állami vagyon és jövedelmek kezelésének igazgatásával megbízott, úgyszin­tén az utalványozási joggal felruházott hatóságok mellé rendelt számvevő­ségek az egyes miniszterek alá visszarendeltetnek és szervezetük, valamint szolgálati viszonyuk tekintetében az állami számvitelről szóló 1897: XX. t.-c.-nek 87—93. §-ai irányadók. Ezen rendelkezés értelmében az 1920: XXVIII. t.-c. 9., 12., 14. és 15. §-ai akként módosíttatnak, hogy a pénzügyminiszter helyett mindenütt a minisz­térium értendő. 6. §• A pénzügyminiszter a magyar államadósságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról alkotott törvény 3. §-a értelmében az ingatlanok vagyon­váltságának folyóvá tétele céljából legfeljebb 3,500 millió korona névérték erejéig évi 5°/o-kal kamatozó törlesztóses állami kölcsönkötvényeket bocsát­hat ki, amelyeket a vagyon válts ággal terhelt ingatlanokon az azokra kive­tendő vagyonváltság erejéig jelzáloggal kell biztosítani; ez» a jelzálog az ingatlanokból való kielégítés szempontjából a sorrendben minden más, akár bejegyzett, akár törvényen alapuló dologi terhet feltétlenül megelőz és az ezen szakasz alapján kibocsátandó állami kölcsönköt vények összegének bizto­sítékául szolgál, arra végrehajtás nem intézhető ós harmadik személyek jogo­kat egyáltalában nem szerezhetnek. A kibocsátás egyéb feltóteleit a pénzügy­miniszter rendelettel állapítja meg. A pénzügyminiszter az előző bekezdésben körülírt törlesztóses állami kölcsönkötvények kibocsátása helyett a vagyonváltság folyóvátótele céljából jelenleg fennálló magyar jelzálogintézetekkel, vagy evégből alapítandó ily pénzintézettel m egállap ódás t^ létesíthet az előző bekezdésben említett jelzá­logok alapján legfeljebb 3.500 millió korona névérték erejéig évi 5°/o-kal kama­tozó vagyonváltság-záloglevelek kibocsátása iránt, amelyek egy része esetleg külföldi pénznemekre szólhat és a záloglevelekórt az államkincstár nevében szavatosságot vállalhat; ha a pénzügyminiszter ilyen megállapodást létesít, az ingatlanokat terhelő vagyonváltság biztosítására szolgáló jelzálogokra vonatkozólag az előző bekezdésben foglaltak a vagyonváltság-záloglevelek tekintetében megfelelően alkalmazandók. A vagyonváltság-záloglevelek kibo­csátásának részletes feltételeit és a záloglevelek elhelyezésének módját a pénzügyminiszter állapítja meg. A jelen §. első bekezdése alapján kibocsátható törlesztóses állami köl­csönkötvényeket, vagy második bekezdése alapján kibocsátható vagyon­váltság-zálogleveleket abban a mértékben,, amelyben a biztosításukra szol­gáló jelzálogos követelések összege a vagyonváltság befizetése következtében a kibocsátott állami kölcsönkötvények, illetőleg vagyonváltság-záloglevelek összes névértéke" alá szállana, sorsolás útján törleszteni kell. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az állami kölcsönkötvények, illetőleg vagyonváltság-záloglevelek kibocsátásáig azok ellenértékére nyúj­tandó előleg iránt szükség esetén átmeneti hitelművelet útján is gondoskod­hassók. 1*

Next

/
Thumbnails
Contents