Nemzetgyűlési irományok, 1920. XI. kötet • 320-362., XLIX. sz.

Irományszámok - 1920-320. Törvényjavaslat az 1921/22. költségvetési év augusztus 1-től december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

320. szám. 3 5. §. Az 1920: XXVIII. t.-c.-nek 1—5. £-ai hatályon kívül helyeztetnek és az egyes miniszterek számvevőségi teendőit ellátó számvevőségek, valamint az állami vagyon és jövedelmek kezelésének igazgatásával megbízott, úgyszintén az utalványozási joggal felruházott hatóságok mellé rendelt számvevőségek az egyes miniszterek alá visszarendeltetnek és szervezetük, valamint szolgálati viszonyuk tekintetében az állami számvitelről szóló 1897: XX. t.-c.-nek 87—93. §-ai irányadók. Ezen rendelkezés értelmében az 1920: XXVIII. t.-c. 9., 12., 14. és 15. §-ai akként módosíttatnak, hogy a pénzügyminiszter helyett mindenütt a minisztérium értendő. 6. §• A pénzügyminiszter a magyar államadósságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról alkotott törvény 3. §-a értelmében az ingatlanok vagyonváltságának folyóvá tétele céljából legfeljebb 3,500 millió korona névérték erejéig évi 5°/o-kal kamatozó törlesztóses állami kölcsönkötvényeket bocsáthat ki, amelyeket a vagyon válts ággal terhelt ingatlanokon az azokra kivetendő vagyonváltság erejéig jelzáloggal kell biztosítani; ez» a jelzálog az ingatlanokból való kielégítés szempontjából a sorrendben minden más, akár bejegyzett, akár törvényen alapuló dologi terhet feltétlenül megelőz és az ezen szakasz alapján kibocsátandó állami kölcsönköt vények összegének biztosítékául szolgál, arra végrehajtás nem intézhető ós harmadik személyek jogokat egyáltalában nem szerezhetnek. A kibocsátás egyéb feltóteleit a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A pénzügyminiszter az előző bekezdésben körülírt törlesztóses állami kölcsönkötvények kibocsátása helyett a vagyonváltság folyóvátótele céljából jelenleg fennálló magyar jelzálogintézetekkel, vagy evégből alapítandó ily pénzintézettel m egállap ódás t^ létesíthet az előző bekezdésben említett jelzálogok alapján legfeljebb 3.500 millió korona névérték erejéig évi 5°/o-kal kamatozó vagyonváltság-záloglevelek kibocsátása iránt, amelyek egy része esetleg külföldi pénznemekre szólhat és a záloglevelekórt az államkincstár nevében szavatosságot vállalhat; ha a pénzügyminiszter ilyen megállapodást létesít, az ingatlanokat terhelő vagyonváltság biztosítására szolgáló jelzálogokra vonatkozólag az előző bekezdésben foglaltak a vagyonváltság-záloglevelek tekintetében megfelelően alkalmazandók. A vagyonváltság-záloglevelek kibocsátásának részletes feltételeit és a záloglevelek elhelyezésének módját a pénzügyminiszter állapítja meg. A jelen §. első bekezdése alapján kibocsátható törlesztóses állami kölcsönkötvényeket, vagy második bekezdése alapján kibocsátható vagyonváltság-zálogleveleket abban a mértékben,, amelyben a biztosításukra szolgáló jelzálogos követelések összege a vagyonváltság befizetése következtében a kibocsátott állami kölcsönkötvények, illetőleg vagyonváltság-záloglevelek összes névértéke" alá szállana, sorsolás útján törleszteni kell. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az állami kölcsönkötvények, illetőleg vagyonváltság-záloglevelek kibocsátásáig azok ellenértékére nyújtandó előleg iránt szükség esetén átmeneti hitelművelet útján is gondoskodhassók. 1*