Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-307. Törvényjavaslat a nemzeti hadsereghez tartozó hivatásos havidíjasoknak és hivatásos (önként továbbszolgáló) altiszteknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról

88 307. szám. Az elmegyógyintézetekben elhelyezett személyek részére ez alatt az idő alatt is a részükre mindenkori állomány viszonyaik szerint kijáró illetményeket kell kiszolgáltatni. Az elmegyógyintézetbe való beszállítás, valamint az ott tartózkodás költségeit a részükre az intézetben való tartózkodás alatt esedékes pénz­járandóságokból (katonai illetményekből, a vagyonnak esedékes kamataiból, esedékes egyéb magánjövedelmükből) kell fedezni. Ezeket a, kiadásokat ós költségeket a katonai illetményeken netalán már előjegyzett más követelések előtt elsőbbség illeti meg. A sérülési pótdíjat csak felerészben, a vitézségi érempótdíjakat pedig egyáltalában nem szabad erre a célra igénybe venni. Ha a kiadások fedezésére az ekként felhasználható összegek nem elegen­dők, akkor a többletet az az ágazat viseli, amelyet az elmebeteg illetményei terhelnek. Az elmebeteg elhalálozása után a kiadások fedezésére az elhalt­nak vagyona is igénybevehető, amennyiben ezzel családjának létfenntartása veszélyeztetve nincsen., A kincstár kártérítési követeléseinek biztosítása már az elmebeteg elhalálozása előtt foganatosítható. Az elmegyógyintézetből valamely hónap közben elbocsátott személy illetményeinek csak azt a részét szabad a kiadások fedezésére igénybe venni, amely az elbocsátás előtti napig bezárólag terjedő időre esik. A fennmaraed részt, amely a hónap napjainak száma szerint számítandó ki, az illetményekró jogosultnak (gondnokának) kell kiadni. Ha az elmebetegnek gyógyintézetben való elhelyezését vagy további meghagyását a házi kezelésbe való átadással el lehet kerülni ós ez utóbbit valamely segély nyújtásával lehetővé lehet tenni, akkor a honvédelmi minisz­ternek jogában áll rászorultság esetén az illetőnek illetményeihez pótlókot engedélyezni, amely azonban nem lehet magasabb, mint az elmebeteg illet­ményei és a gyógyintézet költségei közötti különbözet. Az előbbiek szerint gyógyintézetekben elhelyezett elmebeteg katonai személyek családjainak illetményeit külön szabályzatok határozzák meg. HARMADIK FEJEZET. A hivatásos havidíjasok és hivatásos (önként továbbszolgáló) altisztek özvegyei és árvái . Az özvegyek igénye folytatólagos özvegyi nyugdíjra. 40. §. 1. A tényleges állományban (várakozási illetékkel vagy illeték nélkül való szabadságolás tartama alatt) elhalt hivatásos katonai személyek özve­gyeinek folytatólagos özvegyi nyugdíjra van igényük, ha a férj az elhalálozás időpontjában az állandó nyugdíj élvezetére a 2. §. d) pontja szerint való igény­hez megkívánt legrövidebb szolgálati időt már betöltötte. 2. Az 1. pontban említett özvegyeknek a férj szolgálati idejére való tekintet nélkül akkor van igényük folytatólagos özvegyi nyugdíjra, ha a férj az ellenség előtt esett el vagy ha halála bebizonyítottan a 3. §-ban felsorolt okok valamelyikéből állott be. 3. A nyugállományban elhalt, állandó nyugdíj (rokkanthavidíj, rokkant-

Next

/
Thumbnails
Contents