Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.
Irományszámok - 1920-305. Törvényjavaslat az üzleti záróráról szóló 1913:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről
805". szám. 59' sebbnek látta ennél azt, hogy az üzletzárás szabályozását a városokra, nagyés kisközségekben pedig a. vármegyei törvényhatóságokra bízza — egyetlen korlátul a törvényben Budapestre ós környékére nézve érvényesített, illetőleg érvényesülni engedett rendelkezéseket állítván oda. Jogosultnak látszott ugyanis a remény arra, hogy e megoldás mellett a rendezés inkább simulhat majd a gyakorlati élet követelményeihez, így kevesebb ellenállást is vált ki és egészségesebb alapot nyújt a továbbfejlődésre. A fejlődési lehetőségeket megakasztotta, azonban a közbejött háború. A kereskedelemügyi miniszter Budapestet és környékét illetőleg kisórletkópen meghosszabbította ugyan egy ízben a zárvatartás idejét, amennyiben 1916. évi 54.283. sz. rendeletével 1916. év augusztus havára és, az 1917. év január és február hónapj aira — a szombati napok és a Gergely-naptárban piros betűvel jelzett ünnepeket megelőző napok kivételével, a mely napok tekintetében ugyanis az 1913. XXXVI. t.-c. 1. §-ában megállapított zárási és nyitási órákat fentartotta — a zárvatartást este 7 órától reggeli 6 óráig, túlnyomóan élelmi vagy egyedárúsági cikkeket ^árusító üzletek tekintetében pedig esti 8 órától reggeli 5 óráig tette kötelezővé. E kísérletnek azonban nem lett folytatása és nevezetesen a kereskedelemügyi miniszter nem élt az említett rendeletben kifejezett azzal a fentartással, hogy a szerzehdő tápasztalatok alapján fog majd az évnek többi és a holt idény alá vonható hónapjaira nézve dönteni. A vidéket illetőleg is aránylag igen kevés szabályrendelet létesülhetett csak mindössze Kolozsvár, Kassa és Dés városokban, mig ez e tárgyban felterjesztett többi szabályrendelet tárgyalása a háború következtében, a melynek ideje alatt ugyanis a munkaügyi jogalkotás első sorban az ezzel kapcsolatos céloknak szolgálatában állott, megakadt. A háború befejezése után az akkori kormány a ^kivételes hatalom alapján rendelettel szabályozta az üzletek zárvatartásának idejét, Budapesten ós környékén reggel 7 1 /2 órától délutáni 4 óráig, a túlnyomóan élelmi cikkeket árusító üzletekben reggeli 7 órától délutáni 7 óráig, a vidéken reggeli 7 órától délutáni 4 óráig, illetőleg 6 órától délutáni 7 óráig engedvén meg az árusítást. Az úgynevezett proletárdiktatúra megbukása után a szénkormánybiztosnak a szénnel takarékoskodás.szempontjából kibocsátott rendeletei szabták meg az üzletek esti zárásának időpontját, míg most végre — legalább is a tavaszi, nyári és őszi hónapokra — ismét teljes mértékben érvényesülhet az 1913 : XXXVI. t.-c.-be lefektetett törvényi állapot. Ennek az állapotnak helyreálltával néhány mérvadó munkaegj^esület oly értelmű megállapodásra lépett az alkalmazottaknak egyik mérvadó egyesületével, hogy az üzleteket a nyári hónapokban Budapesten délután 6 órakor zárják -és együtt kérték a kereskedelemügyi minisztert arra, hogy e megállapodásnak szerezzen foganatot azzal, hogy a délutáni 6 órai zárást rendé : lettel tegye kötelezővé. Ezt a kérelmet azonban bármily méltányosnak találom is azt az adott viszonyok közt, különösen a nyári hónapokat illetőleg, —ebben az alakjában néni teljesíthettem. Kerülni óhajtom ugyanis, hogy ma, midőn a kivételes hatalom már meglevő alkotásainak is mielőbbi teljes visszafejlesztésére kell "gondolnunk, ismét csak a kivételes hatalom felhasználásával intézkedjem olyan ügyben, amely nemcsak pillanatnyilag, hanem előreláthatólag a későbbi években is különös intézkedést igényel majd. Maga az 1913 : XXXVI. t.-c. pedig nem ad módot a kereskedelemügyi miniszternek arra, hogy az üzletek bezárását, habár az évnek csak bizonyos szakára nézve már az esti 6 órára rendelje el. Ezért, de meg azért is*, mert a háború befejezése óta a munkaidőre vonat8*
