Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.
Irományszámok - 1920-304. Törvényjavaslat a Madridban 1920. évi november hó 30-án kötött "Egyetemes postaszerződés" becikkelyezéséről
42 304. szám. Protocole Final. Zárójegyzökönyv. Au moment de procéder à la signature des conventions arrêtées par le Congrès postal universelle de Madrid, les plénipotentiaires soussignés sont convenus de ce qui suit: I. Les dispositions de l'article II de la Convention ne s'appliquent pas à la Grande-Bretagne et aux Dominions, Colonies et Protectorats britanniques, dont la législation intérieure ne permet pas le retrait de correspondances à la demande de l'expéditeur. IL Chaqae pays de l'Union qu'il ait ou non le franc pour unité monétaire, a la faculté de fixer dans sa monnaie intérieure, d'accord avec l'Administration des postes suisses, les équivalents des taxes prévues par la présente Convention. Öes équivalents ne peuvent pas être supérieurs au montant des taxes fixées par la présente Convention ni inférieure au montant des taxes qui étaient en vigueur le 1-er octobre 1920. Ils pourront cependant subir des modifications correspondant à la hausse ou à la baisse de la valeur de la monnaie légale du pays considéré, à condition de ne pas descendre en dessous des taxes adoptées lors de la mise à exécution de la Convention de Rome. Alulirott meghatalmazottak a madridi egyetemes postakongresszus által elfogadott szerződések aláírása előtt a következőkben egyeztek meg : I. A szerződés 11. cikkének határozmányai nem nyernek alkalmazást Nagybritannia, a brit birtokok, gyár- mátok, protektorátusok területén, amelyeknek belföldi törvényei nem engedik meg a feladó kívánatára a levélpostai küldemény visszavételét. II. Az egyesület mindegyik országának akár frank, akár más a pénzegysége, megvan a joga, hogy a svájei postaigazgatással egyetértően megállapítsa a jelen szerződésben meghatározott díjaknak saját belföldi pénzében kifejezett egyenértékét. Ezek az egyenértékek nem lehetnek nagyobbak a jelen szerződésben megállapított díjaknál és nem lehetnek alacsonyabbak azoknál, amelyek 1920. október 1-én voltak érvényben. Az egyenértékek azonban megváltoztathatók az illető ország törvényes pénzértéke esésének, vagy emelkedésének megfelelően, azzal a feltétellel azonban, hogy ezek nem lehetnek a római szerződés hatályba léptekor érvényben volt díjaknál kisebbek.
