Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-315. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló őrlési és forgalmiadóról szóló 279. számú törvényjavaslat tárgyában

194 315. szám. a 10. pontot átszövegezte, hogy világosan kitűnjék, hogy csupán a fényűzési forgalmi adóval valóban megrótt bevétel nem esik az általános forgalmi adó alá; új 12. pont gyanánt beiktatta azt a rendelkezést, hogy a búza, rozs, kétszeres és köles eladásából származó összes bevétel, továbbá' az árpából származó bevétel akkor, ha a fél igazolja, hogy az árpát malomba szállította, az általános forgalmi adó alól mentes. Ezt a mentességet az a körülmény teszi indokolttá, hogy a felsorolt gabonaneműek a malomban már úgyis egy 5%-os adó alá esnek. Az újabb, esetleg ismételten beszedendő adó a gabonakereskedelemre oly súlyos teher volna, amely alkalmas lenne arra, hogy a kereskedelmet teljesen megbénítsa, amennyiben arra vezethet, hogy "a gabonát a termelőtől közvetlenül a malmok vásárolnák meg. Amíg tehát ily' módon a kincstár az általános forgalmi adót is elvesztené, illetve a mentesség nélkül sem kapná meg, azonkívül káros is volna amiatt, hogy a gabonakereskedelem elsorvadása következtében az ebből folyó egyéb adóbevétel is nagymértékben csökkenne; a régi 12., most 13. pontot a bizottság oly értelemben módosította, hogy a bortermelő a saját borának eladásából származó bevételei után akkor . sem fizet általános forgalmi adót, ha azt a pénzügyi hatóság engedélye alapján kismértékben árusítja; végül egy új, 15. pontban esetleges kételyek megelőzése céljából kifejezetten mentesíti az ingatlanok bérbeadásából származó bevételeket. Ingatlan bérbeadásának azonban nem lehet tekinteni a berendezett helyiségek bérbeadását és így pl. a szálloda a szobák bérbeadásából származó bevételek, után is tartozik általános forgalmi adót fizetni. Ellenben.az, aki a saját lakásából egy-két helyiséget bérbead/rendes körülmények között azért nem fizet általános forgalmi adót, mert ezzel nem foglalkozik üzletszerűen. Ezen a ponton természetesen csak a joggyakorlat lesz hivatva az élesebb határokat felállítani, hogy mikor tekinthető az ilyen albérletbeadás üzletszerűnek és mikor nem.« A javaslat 39. §-a (bizottsági szöveg 41. §.) némi szövegezési módosításon ment keresztül, amely azonban az alapelveket nem érinti. Ugyanilyenek a javaslat 42., 46., 49., 51., 55., 57., 62., 63. és 64. §-ában foglalt módosítások is. Az 51. §. (bizottsági szöveg 53. §.) azonban kiegészítendő volt egy oly . rendelkezéssel, amely, alkalmas lesz arra, hogy a szabad foglalkozást űzőket megvédelmezze a törvény esetleges hátrányos következményeitől. Szükségesnek tartotta ugyanis a bizottság azt, hogy addig, amíg a III. oszt. kereseti adó a mai szabályok szerint érvényben van, ezek az adózók a kötelező könyvviteltől felmentessenek; Egy új bekezdés intézkedik tehát, hogy ezekre az adózókra az általános forgalmi adót a III. oszt.^ kereseti adó megszűnéséig feltétlenül átalányösszegben kell kivetni. A javaslat 50. és .61. §-ában a bizottság mérsékelendőnek tartotta az / adózóra rótt hátrányos következményeket. így a becslési költséget az adózó csak akkor tartózik viselni, ha a becslés eredménye nem 20, hanem 50°/o-kal, haladja meg azt az összeget, amelyet maga bevallott ós a késedelmes fizetés büntetése havonként nem 10, hanem csak 5°/o, az adópótlék nem 100, hanem csak 50°/o, s a bélyegben való lerovás elmulasztásának büntetése nem ötszörös, hanem csak háromszoros lesz. A bizottság végül alkalmasnak találta ezt a törvényt arra is, hogy az általános forgalmiadóval egyébként is. a legszorosabb kapcsolatban lévő fényűzési forgalmiadónál az eddigi tapasztalat alapján észlelt hiányok