Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-313. A nemzetgyűlés munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, a "betegség és baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról" szóló 301. számú törvényjavaslat tárgyában

äl3'. szám. 183 Egyebekben a ll

v 12., 13. és 15. §§-bap felsorolt perekben a járásbírósági peres eljárásra, a 17. §-ban megjelölt ügyekben a polgári perrendtartással nem szabályozott bírói eljárásra megállapított illetóklerovasnak van helye. 25. §. A rendes bíróságok és a közigazgatási hatóságok tartoznak a munkásbiztosítási bíróságok és a Munkásbiztosítási Felsőbíróság megkereséseinek eleget tenni és azokat működésükben támogatni. 26. .§. A munkásbiztosítási bíróságok, úgyszintén a Munkásbiztosítási Felsőbíróság személyi és dologi kiadásaival járó kéltségeket, ideértve a hivatalból alkalmazott orvos-szakértők ós a munkásbiztosítási orvos-szakói'tői tanács költségeit is, az igazságügyi tárca költségvetésében kell előirányozni. 27. §. A jelén törvényben közelebbi megjelölés néjkül említett pénztár alatt az Országos Munkásbiztosító Pénztárt és helyi- szerveit, úgyszintén a Ferenc József kereskedelmi kórház betegápoló egylet magánegyesületi betegsegélyző pénztárt, a bányabetegsegélyző pénztárakat (társládákat) ós a dohánygyári betegsegélyző pénztárakat kell érteni. 28 §. Az 1907 : XIX. t.-c. 15G—171., 178—180. §-ai', úgyszintén általában a fennálló jogszabályoknak a jelen törvénnyel ellenkező rendelkezései hatályon kívül helyeztetnek. 29. §. E törvény 1921. évi szeptember hó első napján lép életbe. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a szervezésre vonatkozó intézkedéseket és az átmeneti, rendelkezésekét' a népjóléti és munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve már előbb megtegye. A törvény végrehajtásával az igazságügyi, a népjóléti és munkaügyi és a pénzügyminiszter bizatik meg, akik egyetórtőleg járnak el.