Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-313. A nemzetgyűlés munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, a "betegség és baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról" szóló 301. számú törvényjavaslat tárgyában

313. szám. 179 Az így kijelölt ülnökök az elsőfokú bíróságnál szolgálattételre be nom hívhatók. ; ' Amíg az. ülnökök megválasztása bármely - okból meg nem történik, azokat a választás megtartásáig terjedő hatállyal a tisztségre megválasztható egyének közül a népjóléti ós munkaügyi miniszter nevezi ki. 9. §. Ülnök csak magyarul tudó, teljes korú, magyar állampolgár lehet. Nem választható és nem nevezhető ki ülnökké: 1. aki gondnokság, vagy csődeljárás alatt áll; •: 2. akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett, vagy az állam és társadalom hatályosabb védelméről szóló törvénybe ütköző vétség miatt jogerősen elítéltek; 3. akit jogerősen hivatalvesztésre, vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ítéltek, az ítélet hatálya alatt. Egyebekben az ülnökök választására, létszámukra, díjazásukra, a megbízatás tartamára és gyakorlására vonatkozó szabályokat a népjóléti és munkaügyi miniszter az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve kibocsátandó rendelettel állapítja meg. 10. §. ' A népjóléti ós munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve műszaki szakértőkként öt évről öt évre terjedő hatállyal a szükségnek megfelelő számú iparfelügyelőket nevez ki a Munkásbiztosítási Felsőbírósághoz. Ugyanígy nevez ki műszaki szakértőket a pénzügyminiszterrel egyetértve a bányahatósági tisztviselők közül. A megjelölt tisztviselők szakértői működésüket mellókfoglalkozásképen is gyakorolhatják. , II, Hajaskor. íi. §. y A munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe tartoznak azok-a.perek, amelyeknek tárgya: 1. egyfelől a pénztár, másfelől a biztosított vagy hozzátartozója vagy jogutódjuk között segélyezési ós kártalanítási igény, továbbá rokkantsági, özvegyi és árvaellátási igény; 2. egj'felől a pénztár, másfelől a munkaadó vagy a tagság jogát igénylő között a biztosítási kötelezettség vagy önkéntes tagsági jog; 3. egyfelől a pénztár, másfelől a munkaadó vagy a biztosított tag vagy ezeknek szavatosa vagy jogutóda között biztosítási járulék, pótjárulók ós díj ; 4. egyfelől a. pénztár, másfelől a munkaadó vagy megbízottja között a munkaadó, illetőleg a megbízott megtérítési (az 1907 : XIX. törvénycikken alapuló kártérítési) kötelezettsége és a munkaadó megtérítési igénye ; 5. egyfelől a pénztár, másfelől a munkaadó (üzemtulajdonos) között a .23*