Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.
Irományszámok - 1920-313. A nemzetgyűlés munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, a "betegség és baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról" szóló 301. számú törvényjavaslat tárgyában
174 313. szám. mészete folytán sokkal helyesebb s a célnak megfelelőbb a külön ügybíróság megszervezése. A gyorsaság szempontjából kívánatos, hogy a munkásbiztosítási ügyekkel külön bíróság foglalkozzék, amely egyéb, ezektől teljesen eltérő természetű ügyekkel túlhalmozva nincsen; a szakképzettség szempontja megköveteli, hogy a bíróság kizárólag ezen ügyekkel foglalkozzék s azok elbírálásához a megfelelő képzettséget gyakorlata folytán elsajátíthassa ; az eldöntésre váró vitás ügyek különleges természete végül megköveteli oly bíróság ítélkezését, amelynek ítéletében az igazság mellett érvényre juthatnak a " munkásságnak a biztosítás kérdésével kapcsolatos szociális követelményei is. Indokolttá teszi külön, bár a rendes bíróság minden attribútumával felruházott ügybíróság megszervezését ama körülmény is, hogy az eldöntésre váró ügyek tekintélyes részében elkerülhetetlenül szükséges ülnökök ós műszaki szakértők alkalmazása, ami rendes bíróságainknál azok teljes átszervezése nélkül igen nagy elvi akadályokba ütköznék. Ugyancsak hosszas megfontolás tárgyát képezte a törvényjavaslat ama rendelkezése, mely Budapesten külön munkásbiztosítási bíróságot állít fel. Tekintettel azonban ama körülményre, hogy az egész országban eldöntésre kerülő ügyeknek több mint 60°/o-a a statisztikai adatok tanúsága szerint Budapestre esik, hogy továbbá a törvény 11. §-ának utolsó bekezdése egyes, a jogkereső közönségre nézve vitális érdekű ügyeknek elsőfokú eldöntését az egységes gyakorlat kifejlődése szempontjából kiveszi* a kir. Járásbíróságok hatásköréből s azokat ä budapesti bíróság kizárólagos hatáskörébe utalja, hogy végül a Budapesti közp. kir. Járásbíróság különleges szervezeténél és helyzeténél fogva egyébként is túl van terhelve • munkával, az együttes bizottság véleménye szerint is indokoltnak látszik Budapesten külön Munkásbiztosítási Bíróság szervezése. Az eredeti törvényjavaslaton az együttes bizottság a következő lényeges módosításokat eszközölte: Cím. Törvényjavaslat a munkás biztosítási bíráskodásról. Indokolttá tette a cím ezen módosítását ama körülmény, hogy a bíróság hatáskörébe nemcsak a betegség ós baleset esetére szóló biztosítási, hanem a munkásbiztosítás minden vitás kérdésére kiterjedő bíráskodás fog tartozni s így szabatosabb és a tényleges tartalonmak megfelelőbb a módosított cím. ' A törvényjavaslat ama rendelkezését, mely a munkásbiztosítási bíráskodást első fokon a Kerületi Munkásbiztosító Pénztárak székhelye szerint illetékes kir. Törvényszékre ruházza, az együttes bizottság oda módosította, hogy »Az 1907. óvi XIX. t.-c.-ben szabályozott biztosítási ügyekben a bíráskodást első fokon a Kerületi Munkásbiztosító pénztár szókhelye szerint illetékes kir. Járásbíróság gyakorolja,« Célszerűnek látta az együttes bizottság ezen módosítást az elintézésre váró ügyek gyorsabb elintézése céljából, mert minden munkás biztosító pénztár székhelyén ezidőszerint kir. Járásbíróság is van, mely körülmény már magában véve is lehetővé teszi a helyben levő vitás ügyek gyorsabb elbírálását, a közvetlen érintkezési lehetőség, a meg-
