Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.
Irományszámok - 1920-313. A nemzetgyűlés munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, a "betegség és baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról" szóló 301. számú törvényjavaslat tárgyában
172 313. szám, 313. szám. A nemzetgyűlés munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, a ,,betegsóg ós baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról 44 szóló 301. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Nemzetgyűlés! A magyar jogszolgáltatás igen nagy hiányosságát van hivatva a jelen törvény kipótolni. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t".-c. alapján felmerülhető összes, számos irányú vitás s a kereskedelmi és ipari alkalmazottakra nézve igen gyakran vitális érdekű ügyek eldöntése ezideig ki volt vonva a rendes bíróság hatásköréből. Az Ítélkezés joga a vitás ügyek természetéhez képest különböző hatóságokat illetett meg. így az elbírálásra kerülő ügyek természete szerint határozathozatal joga illette meg a hivatkozott törvény értelmében a munkásbiztosítási választott bíróságot, melynek Ítélete ellen az Állami Munkásbiztosítási Hivatalhoz volt jogorvoslatnak helye, az I. fokú iparhatóságokat, amelyeknek Ítélete ellen a rendes bíróságokhoz volt jogorvoslatnak helye, a közigazgatási hatóságokat, melyeknek legfőbb fóruma a közigazgatási bíróság, az ügyek egyes csoportjaira nézve a rendőrbíróságokat, más csoportjaira nézve végül a rendes bíróságokat. Természetes, hogy a perutak és eljárási módok ezen sokfélesége a jogegység, a jogbizonyosság rovására ment, amit csak tetézett azon körülmény,'.hogy az egyes ügycsoportok hovátartozandósága szigorúan elhatárolható nem volt, minek következtében gyakran a hatáskör kérdése is nehezen, volt eldönthető s nem volt ritka eset, hogy azonos természetű ügyekben más és más hatóságok Ítélkeztek. Ezen viszás állapotok elodázhatatlanná tették a munkásbiztosítási bíráskodás egységes alapon történendő törvényes rendezését. Felette ^sürgőssé vált a törvényhozás útjáni rendezés, különösen azon oknál fogva, hogy az 5.400/1919. M. E, számú kormányrendelet az állami munkásbiztosítási hivatal bírói hatáskörét és bíráskodási jogát megszüntette, anélkül
