Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-309. Az igazságügyi bizottság jelentése "a büntetőtörvényekben és egyes más törvényekben megállapított értékhatároknak, valamint a pénzbüntetés és pénzbírság mértékének ideiglenes felemeléséről" szóló 297. számú törvényjavaslat tárgyában

152 309. szám. létben meghatározandó egyszersmind a szabadságvesztésbüntetés tartama is,, melyre a pénzbüntetés — ennek behajthatatlansága esetében — átváltoztatandó.* Ezen meghatározásnál húsz koronától kétszáz koronáig terjedő összeg helyett egy nap számítható. A pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésbüntetés tartama azonban vétségnél egy évet, bűntettnél két évet nem haladhat túl, s a pénzbüntetést, ha főbüntetésül szabták ki, fogházra, egyébként pedig olyan nemű -szabadságvesztésbüntetósre kell átváltoztatni, amilyenben a főbüntetést szabták ki. * 6. §. A Kbtk. 22. §-ának 2. és 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: » A pénzbüntetésnek elzárásra átváltoztatásánál húsz koronát felül nemhaladó pénzbüntetés helyett tizenkét óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapítható meg. Ha a pénzbüntetés húsz koronát meghalad, húsz koronától kétszáa koronáig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapítható meg. 7. §. A kihágásokra főbüntetésként kiszabott, úgyszintén a rendbüntetésként kirótt pénzbüntetést helyettesítő elzárás nem haladhat túl hatvan napot, ha a pénzbüntetést törvény, tizenöt napot, ha miniszteri rendelet, Öt napot, ha törvényhatósági szabályrendelet, három napot, ha városi szabályrendelet állapítja meg. 8- §• A bíróság a pénzbüntetés összegét, valamint azt az összeget, amely helyett a pénzbüntetés behajthatatlansága esetében pgy napi szabadság-vesztésbüntetóst állapít meg, az elitélt egyéniségének, vagyoni és kereseti viszonyainak figyelembevételével úgy határozza meg, hogy az elítéltet a pénzbüntetés lefizetésére indítsa. 9. §. Egyes törvényeknek azok a rendelkezései, amelyek a behajthatatlan pénzbüntetésnek szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatása tekintetében a jelen_ törvénytől eltérő szabályokat állapítanak meg (v. ö. különösen 1879 : XXXI. t.-c, 77. •§., 1894 : XII. t.-c. 114. §., 1896 : XXXIII. t.-c. 12. §., 1911:1. t.-c. 791. §., 1920: XV. t.-c. 5. §.) — ide nem értve a jövedéki kihágások tekintetében irányadó 1909 : XI. t.-c. 99. §-át — hatályukat vesztik ós e rendelkezések helyett a jelen törvény 5—8. §-aiban megállapított szabályokat kell alkalmazni.