Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.
Irományszámok - 1920-308. Törvényjavaslat a sajtóról szóló 1914:XIV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosításáról és kiegészítéséről
308. szám. 139 IV. A sajtójogi felelősségen és a sajtóügyekben követendő eljáráson javaslatba hozott módosítások ós kiegészítések nem volnának elégségesek arra, hogy a közvélemény majdnem egyhangú ama követelésének elég tétessék, hogy a hazafiatlan és határozottan államellenes irányú időszaki sajtó működése abban az esetben is megakadályozható legyen, ha a közlemény nem foglalja ugyan magában valamely bűncselekmény törvényes tényálladókát, de a lap e határhoz közel oly működést folytat, amely a magyar állam belső békéjét, külső biztonságát vagy a közerkölcsiséget veszélyezteti. Kétségtelen, hogy ily irányú működés előfordulhat anélkül i&, hogy a sajtójogilag felelős személyek büntetőjogilag felelősségre volnának vonhatók. Elég itt a közlemények rosszindulatú elferdítésére vagy a hazánk nagy érdekeit közvetlenül érintő jelentős fontosságú eseményeknek oly módon való célzatos közlésére rámutatni, amidőn a közleményben a lényeghez tartozó egyes részek kihagyatnak s ezzel a közlemény valódi tartalma hamisíttatik meg. Szükségesnek tartja ezért a javaslat oly rendelkezések felvételét (14. ós 15. §".), amelyek az ily államellenes irányú időszaki lapok részéről fenyegető veszélyek megelőzésére, további hasonló működésük megakadályozására és a működésükkel esetleg okozott kár megtérítésére alkalmasak, E nagyfontosságú alkotmányvédelmi jellegű állami feladat gyakorlására ; még kevésbé lehetett megengedni, mint a büntetendő cselekmények esetében, hogy az érintett célból alkalmazható intézkedéseket valamely társadalmi szervezet — az ily célból javaslatba hozott sajtókamara — tehesse meg. Eme intézkedések érintett alkotmány védelmi természetének megfelelően a javaslat erre a célra szervezett sajtóvédelmi bíróság kizárólagos hatáskörébe kívánja utalni emez intézkedések elrendelését. Bár társadalmunk szóles rétegeit átfogó társadalmi szervezetek határozati javaslatai szükségesnek tartották, mégis tartózkodott a javaslat attól, hogy külön szigorú megtorló rendelkezéseket vegyen fel az időszaki sajtó mindazon szervei ellen, amelyeket a forradalmi felforgatás ós a nyomában járt pusztulás felidézésében felelősség terhel. Nem lehet ugyan elzárkóznunk attól, hogy ily rendelkezések felvételének megvolna az erkölcsi jogosultsága, mégis a javaslat arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ily rendelkezések kapcsolatba hozhatók a büntetőjog terén annyira ominózus visszaható erő kérdésével s nehogy a javaslatot az a vád érhesse, hogy csupán a bosszúérzés kielégítése végett, vagyis pusztán a megtorlásért vesz fel ily rendelkezéseket, célszerűbbnek találta ily rendelkezések felvételét mellőzni. V. Vegyes ós záró rendelkezések alatt (16—17. §.) foglalta össze a javaslat azokat a kisebb jelentőségű módosításokat és kiegészítéseket^ amelyeket sajtójogunkon részint a fentebbig §-okban tett lényeges módosítások következményeként, részint ettől függetlenül ugyan, de a közérdek kellő védelme szempontjából kell tennünk. Ha a javaslat rendelkezései törvénnyé válnak, nézetem szerint meg lehet szüntetni a kivételes sajtórendószeti szabályokat annak a veszélye nélkül, hogy a nemzet nagy érdekeit egyes lelkiismeretlen, könnyelmű vagy meghibbant elméjű emberek az időszaki sajtó útján büntetlenül veszélyeztethessék. Ezért a javaslat záró rendelkezéseiben (16. §.) a kivételes sajtórendószeti szabályok-hatályon kívül helyezésere vett fel rendelkezést. , , 18*
