Nemzetgyűlési irományok, 1920. X. kötet • 304-319. sz.

Irományszámok - 1920-307. Törvényjavaslat a nemzeti hadsereghez tartozó hivatásos havidíjasoknak és hivatásos (önként továbbszolgáló) altiszteknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról

307. szám. ^| 123 Részletes indokolás Az alábbiakban csak az 191-8. évi törvényjavaslattal szemben mutatkozó eltérések indokoltatnak. Első fejezethez: A hivatásos (önként továbbszolgáló) altisztek ós azok özvegyei és árvái a havidíjasokkal teljesen egyenlő elbánásban részesíttétnek, Indokolja ezt a háborús tapasztalatok megkövetelte magasabb színvonalú és megfelelő szociális lielyzetű altiszti karnak kiépítése. Ez az elv különben már a korábbi javaslat 46. §-ban is érvényesült. Az 5. §-hoz: E szakaszban soroltatnak fel mindazok a polgári állami vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatok, amelyekben töltött időt a katonai szolgálati időbe ós viszont be kell számítani. A 10. §-%oz: Az-első fejezethez felhozottak értelmében az arcvönalbeli csapataltisztek 2. melléklet. szolgálati ideje a tisztekével azonos alapon számíttatik. Egyébként e §. teljesen azonos a korábbi javaslat 12. §-ával, kivéve a nyugdíj legkisebb összegének , megállapítását. A létminimum a mai életviszonyokkal számolva állapíttatott meg, mert a megélhetési viszonyok javulása hamarosan nem várható. ' * A^ 22. §-hoz: - • . - ' A »sebesülési pótdíj« elnevezós

r arra való tekintettel, hogy ezek a pótdíjak a jövőben nem csupán az elszenvedett sebesülések, hanem egyéb sérülések és egészségromlások fokához képest is járnak, »sérülési pótdíj« elnevezéssel cseréltetett fel, mint olyan elnevezéssel, amely a fogalomnak jobban egfelel. - * . A 23. §-hoz: . A rangosztályba nem sorolt havidíjasok és továbbszolgáló altisztek sérülési pótdíja a törvényben érvényre jutott szociális elvnél fogva arány lagosan emeltetett. A 24. §-hoz: Az állami alkalmazottak ellátásáról szóló 1912. évi LXV. t.-c. 42. §-a szerint azt a tisztviselőt, akinek szoJgálatkóptelensógót szolgálatban ért bal16*