Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-274. Törvényjavaslat a bírói oklevél képesítő hatályának kiterjesztéséről
274. szám. 91 Az előadottak szerint az ügyvédi ós bírói képesítés között az utóbbinak hátrányára még mindig olyan különbség van, amelyet a bírói és ügyészi kar a maga szempontjából sérelmesnek tart és ezért már évek óta sürgeti annak a megengedését, hogy azok, akik a gyakorlati bírói vizsga sikeres kiállása után bizonyos ideig igazságügyi szolgálatban működtek, az ügyvédi pályára újabb "vizsga letétele nélkül is átléphessenek. Az igazságszolgáltatásnak az ügyvédek megfelelő képzettségéhez fűződő érdeke szempontjából, amely megkívánja, hogy a, jogkereső közönség az ügyvédben ügyének valóban hivatott védelmezőjét találja, a bírói és ügyészi "kar említett kérelmének teljesítése ellen nem lehet alapos kifogást tenni, mert az igazságügyi szolgálatban szerzett tudás és tapasztalat pótolj a az ügyvédi vizsga sikeres letételéhez megkívánt ismereteket ós gyakorlati jártasságot. Ezenfelül a jelzett kórelem mellett szól az a körülmény is, hogy annak teljesítése a bírói (ügyészi) és az ügyvédi pálya között megvalósítaná a teljes viszonosságot és megszüntetné a bírói ós ügyészi állás tekintélyére ós móltóságára sérelmes mostani állapotot, amely szerint a bíró vagy ügyész, akit öt évi gyakorlat az ítélőtáblai bírói (főügyószhelyettesi), tíz évi gyakorlat pedig a kúriai bírói (főügyészi) állásra, vagyis a bírói és az ügyészi pályán elérhető legmagasabb állásra is képesít, • ügyvéd nem lehet, ha nem veti magát alá az egységes bírói és ügyvédi vizsgának, amelynek vizsgáló bizottságában egyébként mint vizsgáztató cenzor esetleg ő maga is működik. Az említett szempontokhoz, amelyekre a bírói és ügyészi kar az 1913: LIIL t.-c. 24. §-ának módosítására irányuló kérelmét már eddig is alapította, újabban még az a fontos körülmény járult, hogy a bírák és ügyészek közül az esetleg szükséges létszámcsökkentés folytán némelyek állásukat veszthetik, akik ebben az esetben a képzettségüknél és eddigi foglalkozásuknál fogva hozzájuk legközelebb álló ügyvédi pályán akarják megélhetésüket biztosítani és így természetszerűleg sürgetik azoknak az akadályoknak elhárítását, amelyek az ügyvédi pályára való átlépésüket gátolják. Az ügyvédi kar részéről a bírói s ügyészi kar kérelmével szemben bizonyos aggodalmak merültek fel, mert az ügyvédi pálya máris túlnépes ós a . mai súlyos viszonyok között különben is küzd a megélhetés nehézségeivel. Ámde éppen az ügyvédi pálya folytatását gátló ezek a nehézségek teszik valószínűtlenné, hogy a bírák és az ügyészek nagyobb számban lépjenek az ügyvédi pályára s a pálya túlzsúfoltságát számbavehetően fokozzák A bírói és ügyészi karnak az ügyvédi ós bírói képesítés közötti különbség eltörlésére irányuló kérelmét támogató okok, valamint annak a megfontolása, hogy a közszolgálati alkalmazottak létszámának leszállítása folytán esetleg állásukat vesztő bírák és ügyészek megfelelő elhelyezkedésének biztosítása fontos közérdek, szükségessé teszik a javasolt törvény megalkotását. 1 Az 1. §-hoz. A törvényjavaslat a gyakorlati bírói vizsgáról szóló oklevelet csak a jogtudori oklevél megszerzése esetében és az alatt a feltétel alatt ruházza fel az ügyvédségre is képesítő hatállyal, ha ahhoz a bírói vagy ügyészi pályán vagy az 1. §. első bekezdésében felsorolt egyéb állások valamelyikén hosszabb ideig teljesített működés járul. Ezeknek a feltételeknek a felállításával a javaslat biztosítani kívánja az ügyvédi pályára áttérők megfelelő képzettségét. 12*
