Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-265. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a nemzetgyűléshez a zárolt szesz mennyiségére, felhasználási módjára és mikénti értékesítésére, új mezőgazdasági szeszfőzdék létesítésére és a kisüstön való pálinkafőzésre vonatkozó nemzetgyűlési határozat tárgyában
70 265. szám. ad 5. Az átalányozás mellett gyakorolható szeszfőzésre (kisüstökre) vonatkozó ujabb rendelkezéseket az 1920. évi IV. t,-c. 18. §-a tartalmazza. Ez a §. ugyanis a főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás mérvét az 1899. évi XX. t.-c. 36. §-ában megállapított mérvek kétszeresére, továbbá az alkoholnycredéket bor, bormust és szőlő feldolgozásánál 4 fokról 6. fokra, a szőlőtörköly feldolgozásánál 2 fokról 2 l /2 fokra felemelte és kimondotta, bogy az így felemelt átalányozási mérvek útján megállapított alkoholmennyiség egyenlőnek tekintendő a tényleges termeivény szerint megadóztatás alapjául szolgáló alkoholmennyiséggel és hogy ehhez képest a termelő jogosítva van ezen- felemelt átalányozási mórvek mellett az olyan saját termésű nyers - anyagokat is kifőzni, amelyeket egyébként csak a központi szeszfőzde vállalkozója jogosult szesz főzésre felhasználni. Az idézett törvény; szakasz kimondotta továbbá azt is, hogy a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett szesz főzés csak a község (város) által üzemben tartott szeszfőzdékben felállított főzőkészülékeken gyakorolható. E rendelkezés alól kivétetnek tanintézeteknek tanulmányi célokra, valamint cognacgyárosoknak kifejezetten borlepárolásra szolgáló főzőkészülékei. Ezek szerint az 1920. évi IV. t.-c. 18. §-a értelmében a kisüstök fentartása, vagyis a főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás mellett való szeszfőzés gyakorolhatása és pedig olyan anyagokra is, amelyeket egyébként csak központi szeszfőzdék jogosultak kifőzni, biztosítva van. Ezeket a,rendelkezéseket a szóban levő törvényjavaslat 3. §-ában foglaltak egyáltalában nem érintik. Az idézett 1920. évi IV. t.-c. 18. §-ában foglalt és fent ismertetett rendelkezések viszont törvényes akadályt képeznek abból .a szempontból, hogy a kisüstök (átalányozás alá eső szeszfőzdék) berendezését a háború előtti törvények ós rendeletek alapján engedélyezzem és azok üzemét a háború előtti törvények ós rendeletek alapján tartsam pénzügyi ellenőrzés alatt. Az. 1920. évi IV. t.-c. 18. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtása során csak úgy, mint más hasonló új rendelkezések végrehajtása során is bizonyos panaszok merültek fel. Ezek" a panaszok azonban úgyszólván minden esetben csak félreértésből származtak. E panaszok lehető megszüutetóse, illetve ilyen panaszok felmerülésének lehető megakadályozása végett folyó évi" március hó 19-én 37.731. sz. a. a pénzügy igazgatóságokhoz körrendeletet intéztem. Ugyanezen célból, valamint az átalányozás mellett gyakorolható szeszfőzésre (kisüstökre) vonatkozólag esetleg még felmerülő kérdések megvitatása és letárgyalása végett, amint azt már a szóban levő törvényjavaslat és határozati javaslat tárgyalása alkalmával tartott beszédemben is jeleztem, az érdekelt szakkörök bevonásával értekezletet szándékolom tartani és pedig oly időben, amikor ezt a nemzetgyűlési tárgyalások megengedik; a továbbiak iránt ezen értekezlet eredményéhez képest fogok intézkedni. Tisztelettel kérem ezen jelentésem tudomásul vételét. v • Budapest, 1921. évi április hó 29. napján. Dr. Hegedűs Lóránt s. k., m. far. pénzügyminiszter.
