Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-263. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "az 1920/21. évi állami költségvetésről" szóló 130. számú törvényjavaslat tárgyában

52 263. szám. anyagok és szükségleti cikkek (vesszők, karók, szénkéneg, rézgálic, kónpor stb.) biztosítását, amelyek a szőlészet fentartása céljából múlhatatlanul szükségesek. A vallás- ós közoktatásügyi tárcánál (XVII. fejezet) a pénzügyi bizottság méltányolja azokat a szempontokat, amelyek az állami színházak fentartása mellett szólnak, viszont kívánatosnak tartja, hogy ez intézmények művészi színvonalának veszélyeztetése nélkül a komoly takarékossági szempontok érvényesüljenek. A menekült kolozsvári és pozsonyi egyetemek vidéken való elhelyezését maga részéről nem kifogásolja, ellenben szükségesnek tartja ugyanakkor a túlnagyra nőtt, Budapesti Tudomány Egyetem megfelelő összevonását. A me­nekült erdészeti és bányászati főiskola kettéválasztását kívánatosnak tartja és az egyes szakok végleges elhelyezését sürgeti. A leányiskolák felsőbb típusait, tekintettel a keresetnólküli férfiak nagy számára, nem kívánja tovább fejleszteni és súlyt helyez arra, hogy a nők a szigorúan tudományos pályák helyett inkább gyakorlati téren képeztessenek ki. Szükségesnek tartja, hogy az iskolák fűtési szükséglete már most bizto­síttassák, mert az utóbbi években előforduló általános szénszüneteket az ifjúság nevelése szempontjából hátrányosnak és feltétlenül mellőzendőnek tartja. Egyúttal felhívja a kultuszminisztert, hogy az ú. n. tankönyvuzsora meg­gátlása iránt a legerólyesebben intézkedjék. A bizottság végül jelentést kíván a kommunizmus hatásáról a tantestületekben és az iskolákban. Az igazságügyminiszteri tárcánál (XVIII. fejezet) a pénzügyi bizottság megnyugvással állapította meg, hogy a megszállott területeken annak idején működött királyi táblák, törvényszékek ós járásbíróságok nem tartattak fenn a maguk szervezetében ós az ott alkalmazott személyzet a Csonka-Magyar­ország területén működő bíróságokhoz osztattak be és a forradalmak által okozott bűnöző esetek és peres ügyek nagy számára való tekintettel. Tény az, hogy a bírósági karban a szukrestencia igen kevés és ennek folytán a bírói kar nagyrészének megfelelő hatáskörben való foglalkoztatása a változott viszonyok dacára egyelőre biztosítottnak látszik, itt jelentékenyebb redukcióra nem igen lehet gondolni. A honvédelmi tárcánál (XIX. fejezet) a pénzügyi bizottság a miniszter kijelentéséből folyólag megnyugvással állapította meg, hogy a takarékossági szempontok a magyar nemzeti hadsereg keretében megfelelő módon érvénye­sülnek ós hogy a hadsereg létszámának a békeszerződésből is folyó redukciója folyamatban van. A fölösszámú tisztek más foglalkozási ágakban, így első sorban a felállítandó vámőrségnél volnának elhelyezendők. A népjóléti és munkaügyi tárcánál (XX. fejezet) a pénzügyi bizottság attól _ a gondolattól, hogy a minisztérium takarékossági szempontokból megszüntetendő volna, ettől egyelőre eltekint azoknál a fontos szociális szempontoknál fogva, amelyek ép a közel jövőben megoldásra várnak. Kívánatosnak tartja azonban a rokkantügy sürgős revízióját és ezen a téren előfordult adminisztracionális bajok gyökeres megszüntetését. A gyer­mekvédelmi kiadásoknál pedig a községeket terhelő hátralékok erélyes behajtását. Minthogy a jelenlegi népjóléti ós munkaügyi miniszter a hivatali elődje által benyújtott munkásbiztosításra vonatkozó törvényjavaslatot vissza­vonta, kívánatosnak tartja, hogy a miniszter mielőbb nyilatkozzék az irány­ban, hogy ezen a munkásügyet is közelről érintő kérdésben milyen álláspontot kíván elfoglalni. A közjótékonysági ós emberbaráti intézményejmól az állam

Next

/
Thumbnails
Contents