Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-262. Törvényjavaslat a bányaművelésből és a hozzátartozó iparágak üzletéből eredő jövedelem megadóztatásáról

46 262. szám. À 31. és 32. §-hoz. A 31. §*ban foglalt rendelkezés nem új, mert az 1920 : XXIII. t.-cikk 34. és 62. §-a a jövedelemadóra és a vagyonadóra nézve már kimondotta, hogy a könyvvizsgálat megakadályozása, vagy meghiusitása jövedéki kihágás. A 32. §-ban foglalt rendelkezés pedig megfelel az 1909 : IX. t -cikk 60. §-ának. À 33. §-ho2. Az 19Ö8 : V. t.-cikk 7. §-ának c) pontja, illetőleg az 1922 : LIII. t.-cikk 5. §-a a tőkekamat- és járadékadó 10%-os kulcsát leszállította 2%-ra a bányatörvény alá eső bányák után járó bányahaszonbér, valamint a bányaművelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék, terragium) után. A tőkekamat- és járadékadónak ez a leszállítása akkor sem volt nagyon indokolt, amikor a leszállítás történt, de legalább nem volt feltűnő, mert a bányaadó kulcsa eddig tényleg alacsonyabb volt. Ha azonban most a bányaadó kuloeát felemeljük, ez az egyetlen elfogadható ok is megszűnt s a tőkekamat- ós járadékadó 2%-os kulcsát fel kell emelni az eredeti 10%-ra, mert különben nagy igazságtalanság áHana elő pl. megosztott jövedelem esetében, amikor is a bánya bérlője a tevékenységével előállított jövedelme után 10°/o-os kulcs szerint fizeti az adót, míg a földnek tulajdonosa, tehát éppen az, aki minden fáradság és kockázat nélkül jut a jövedelem egy részéhez, lényegesen alacsonyabb, 2%-os kulcs szerint fizetne adót. A 34. és 35. §-hoz. Ezek a szakaszok nem igényelnek külön megokolást. Budapest, 1921. évi április hó 26. napján. Dr. Hegedűs Loránt s. k., m, hir pénzügyminiszter,