Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-262. Törvényjavaslat a bányaművelésből és a hozzátartozó iparágak üzletéből eredő jövedelem megadóztatásáról

44 262. szám. J 19. es 20. §-hQz. E szakaszok megfelelnek az 1909. évi IX. t.-cikk 24. és 27. §-ában foglaltaknak. À 21. és 22. §-hoz. E szakaszok azt az eljárást szabályozzák, amely akkor követendő, ha a fél egyáltalán nem, vagy nem kielégítő vallomást ad. A rendelkezések megfelelnek az 1909. évi IX. t.-cikk 31., 32. és 33. §-ában, valamint az 1912. évi LIII. t.-cikk 16. §-ában foglaltaknak. A minimális tételekre vonatkozó rendelkezéseket azonban mégis úgy módosítom, hogy az alkalmazottak mindegyike után nem 150 K-t, hanem 250 K-t kell adóalapul venni s az önálló segédműveknél a díj aknák nem 5°/o-a, hanem 10°/o-a lesz az adó minimumának veendő. A 23. §-hoz. A pénzügyigazgatónak (adófelügyelőnek) jogot kell adni arra, hogy az adóalap helyes kimunkálhatása céljából bekövetélhesse^ a nyereség-veszteség számlát s a könyvvizsgálatot vagy helyszíni vizsgálatot is elrendelhesse, ha azt szükségesnek látja. A vizsgálatot úgy kell foganatosítani, amint azt a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál a törvényjavaslat 2. §-a előírja. A 24. §-hoz. Ha az adóköteles a vallomást nem adja be, vagy a vallomás hiányait nem pótolja megfelelően, pótlékkal sújtandó, amelyet ilyen esetre már az 1909. évi IX. t.-cikk is tervezett. A pótlók mór vét azonban felemelem 20°/o-ra, illetőleg 50°/o-ra, amennyit az 1920. évi XXIII. t.-cikk 88. §-a értelmében a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak kell hasonló esetekben fizetni. A bányaadóval egyenértékű III. osztályú kereseti adónál az idő szerint nincs ilyen pótlék, azt a törvényhozásnak még nem is volt -szükséges alkalmazni, mert a III. osztályú kereseti adó kivetésénél az 1920. évi XXIII. t.-cikk szerint nem volt általános vallomásadás. A 25.. §-hoz. A. bányaadót ezentúl elsőfokon nem az adókivető bizottság, hanem a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) fogja kivetni. Az 1920. év során megalkotott adónovella (1920. évi XXIII. t.-cikk) szintén aj;ra az álláspontra helyezkedett, hogy a III. osztályú kereseti adót mely a bányaadóval egyenértékű, ne az adókivető bizottság, hanem a pénzügyi hatóság állapítsa meg elsőfokon, ami nagy időbeli nyereséggel és költségmegtakarítással jár. Sőt az okból a törvényhozás a jövedelem- és vagyonadó elsőfokú megállapítását is. a pénzügyi hatóságokra bizta. Bár kétségtelen, hogy sokkal több ok szól amellett, hogy a kereseti adót ós így a bányaadót is elsőfokon a bizottság állapítsa meg, mint amennyi, ellene szól, mégis — már csak az egyforma eljárás végett — kimondandónak vélem, hogy a bányaadót is ezentúl elsőfokon a pénzügyi hatóság állapítsa meg.