Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-262. Törvényjavaslat a bányaművelésből és a hozzátartozó iparágak üzletéből eredő jövedelem megadóztatásáról

262. szám. 41 A II. FEJEZETHEZ. A nem nyilvános számadásra kötelezett bányákra vonatkozólag, amint az általános indokolásban már megemlítettem, a legtökéletesebb megoldás az lenne, ha a bányaadót ezeknél is megszüntetném. Ezt a megoldást azonban az általános indokolásban már felsorolt okokon kívül még azért sem választhatom, mert a III. osztályú kereseti adó, amelybe a nem nyilvános számadásra kötelezett bányák bányaadóját be lehetne olvasztani, az 1920. évben három évi érvénnyel —- az 1920/1922. évekre — már kivettetett. a bányavállalatokra pedig eddig is évenkint kellett kivetni az adót, s ez az évenkénti kivetés a bányákkal szemben — tekintettel arra, hogy jövedelmezőségük nagyon változékony — ezután is fentartandó. Előállana tehát az a visszás helyzet, hogy valamely vállalat, amelynek bányája és azonkívül a bányával nem szorosan összefüggő ipari vállalata van, ugyanabban az évben kétféle III. osztályú kereseti adót fizetne, egy olyant, amely három évi érvénnyel már ki van vetve és egy olyant, amely csak egy évre vettetett ki és így — esetleg ugyanabban a községben — külön lenne előírandó. A nem nyilvános számadásra kötelezett bányákkal szemben tehát addig is, míg az új adóreform el nem készül, a bányaadót mint külön adónemet fentartom. A bányaadóra vonatkozó törvényes rendelkezéseket azonban, , amelyek eddig eléggé hiányosak voltak, teljesen újra kell szövegezni s e tekintetben az 1909. évi adóreform során alkotott 1909. évi IX. t.-cikk szerkezetót és rendelkezéseit tartottam szem előtt, amelyek^ •— ha e törvény annak idején életbe lépett volna — a nem nyilvános számadásra kötelezett bányákra is kiterjedtek volna. A 6. §-hoz. Ez a szakasz lényegében megfelel az 1875. évi XXVII. t.-cikk 1. ós 2. §-ában foglalt meghatározásoknak. Ezek szerint tehát a bányaadó tárgyát nem képezik azok a bányaüzemek, amelyek nem esnek a bányatörvény rendelkezései alá, ilyenek pl. a kő-, kavics-, murva-, homok-, földbányák stb. Szükségesnek tartom azonban a törvényben kimondani, hogy bányaadó alá esik a még nem adományozott területen kutatási engedély alapján termelt-^ ásványok értékesítéséből eredő jövedelem is, mert sok bányavállalat már az adományozás előtt is termel és értékesít. Minden üzleti hasznot, amely a kutatás stádiumában előáll, meg kell adóztatni, ami az adományozás előtti időre is csak bányaadóval történhetik helyesen. A 7. §-hoz. Szükséges kimondani azt, amit a bányaadó-törvény eddig nem határozott meg világosan, hogy a bányaadót az tartozik fizetni, aki a 6. §-ban említett művelést (üzletet) folytatja, pl. a haszonbérlő, míg a tulajdonos csak akkor, ha ő maga műveli a bányát. Ezt a nyilvános számadásra kötelezett bányavállalatokra nézve az 1909. évi VIII. t.-cikk 21. §-a már világosan kimondotta. A 8. §-hoz. Ez a szakasz megfelel az általános kereseti adóról szóló ós életbe* nem léptetett 1909. évi IX t.-cikk 9. és 10. §-ának. Az 1920. évi február hó ló-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. IX. kötet. u