Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-296. Törvényjavaslat a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről

296. szám. 239 7. §. Vizsgálatnak csak a következő esetekben kell megelőzni a főtárgyalás elrendelését : 1. az 1897: XXXIV. t.-c. 15. §-ában felsorolt bűncselekmények eseteiben, kivéve, ha tettenkapás forog fenn vagy bűnösségéről a terhelt a nyomozás adataival teljes összhangban álló beismerést tett; 2. a törvényszék elé utalt más bűncselekmények eseteiben, valamint az 1. pontban említett kivételek eseteiben akkor: a) ha a kir. ügyészség indítványozza; b) ha a vádat egyedül magánvádló képviseli, "agy c) ha a bíróság szükségesnek látja. III. A vádirat mellőzése. 8. §. ' Tettenkapás esetében (Bp. 142. §.) a terheltet a kir. ügyészség elé kell állítani. Ha a cselekmény a 2. §. alá esik és a bizonyítékok rendelkezésre állanak, a kir. ügyészség a terheltet ügyének tárgyalása végett nyomozás nélkül vádirat mellőzésével három napon belül a kir. törvényszék elé állíthatja. Ily esetben a tanuk, esetleg szakértők megidézéséről vagy elővezetéséről a kir. ügyészség gondoskodik ; a főtárgyaláson a vádirat felolvasása helyett a vádat a kir. ügyész élőszóval terjeszti elő; a törvényszék a vádlott részére a Bp. 56. §*ában felsorolt eseteken kívül is rendelhet védőt. Ha a terheltnek a törvényszók elé állítása az előbbi bekezdésben meghatározott idő alatt nem történt meg és az előzetes letartóztatás indítványozására törvényes ok nincs, a terheltet a kir; ügyészség köteles nyomban szabadlábra helyezni. | 9. §. A 2. §. alá eső ügyekben a vádiratnak csak a Bp. 255. §-ának 1. és 2. pontjában megjelölt adatokat kell tartalmaznia. IV. A vádirat elleni kifogás korlátozása. 10. §. A 2. §. alá eső ügyekben a vádirat ellen kifogásnak nincs helye. Ily ügyekben a kir. ügyészség a vádiratot az egyesbírónál nyújtja be, tekintet nélkül arra, hogy vizsgálat volt-e vagy nem; a vádiratot — amennyiben az alábbi bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók — az egyesbíró a főtárgyalás napjának kitűzésével egyidejűleg közli a terhelttel. A 2. §. alá eső ügyekben a Bp. 263. §-ának rendelkezése az egyesbíróra a jelen törvény 3. §-ának 2. bekezdésében foglalt korlátozással irányadó. A Bp. 264. §-ának 1.—5. pontja esetében az egyesbíró a vádiratot a Bp. 264. §-ának rendelkezései értelmében elutasítja és az eljárást végzéssel megszünteti. A Bp. 262. és 265. §-ában felsorolt esetekben az egyesbíró az ott említett határozatokat hozhatja;