Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-293. Törvényjavaslat az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról
293. szám. - 225 veszedelem azok részéről fenyegeti, akiknek testi, értelmi és erkölcsi fejlesztését gyermekkorukban elhanyagolták, vagy éppen károsan befolyásolták és hátráltatták. J>e szükség esetén nemcsak érzékeny "büntetéssel sújthatja a gondviselőt, hanem hathatós eszközök állanak abban a tekintetben rendelkezésére, hogy.a gyermeket gondviselője visszaéléseivel szemben is megoltalmazza. * Az iskoláztatási kötelesség ellen vétőket a nyugati államok már évtizedek óta súlyosan büntetik s valószinűleg nem csekély része van ennek is abban, hogy az elemi műveltség ott az állampolgárok közkincsévé válhatott s ma már az iskolába be nem iratkozott vagy igazolatlanul mulasztó gyermek, az ezért büntetett gondviselő a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Nem érdektelen ehelyütt megemlíteni, hogy az iskoláztatási kötelesség ellen vétőkkel szemben a kommunista korszak egyik kormányzótanácsi ren- . delettervezete drákói rendszabályokat helyezett kilátásba. A tervezet nem elégedett meg az igen érzékeny pénzbüntetéssel, az összes tisztségek és kinevezések megvonásával, hanem azt is ki akarta mondani, hogy ha a szülő vagy gyám a gondozása alatt levő gyermeket üzemében foglalkoztatván, ezért nem járatja azt rendesen iskolába, az üzem, legyen az ipari vagy őstermelői, minden térítés nélkül köztulajdonba vehető. Bár ez a tervezet sem ment a kommunista rendszert annyira jellemző erőszaktól és túlzásoktól s aligha tekinthető követésre alkalmas példának, mindamellett nem vetne kedvező fényt reánk, ha intencióinkban kevesebb határozottságot tanúsítanánk. De nemcsak az iskoláztatási kötelesség ellen vétők büntetéséről kell gondoskodni, hanem biztosítékot kell szerezni arra vonatkozólag is, hogy az iskoláztatás ellenőrzésével megbízott közegek feladataiknak meg is feleljenek. Kétségtelen, hogy úgy a tanügyi, mint különösen az általános igazgatás nemtörődése és lassúsága nem utolsó helyet foglalja el azon okok között, melyek a múltban az iskoláztatási kötelesség végrehajtását lehetetlenné tették. A vármegye, illetőleg a tankerület iskolaügyeit vezető tanfelügyelő teljesen tehetetlen volt különösen az eljárásban tanúsított kisebb mulasztásokkal szemben, pedig a kisebb de tömeges mulasztások azok, amelyeken az elsőrendű állami érdek érvényesülése is hajótörést szenved. Ezért van szükség arra, hogy a tanfelügyelő az iskoláztatási kötelesség ellenőrzésével és végrehajtásával megbízott szervekkel szemben rendbírságoló joggal ruháztassák fel, fentartván természetesen a súlyosabb mulasztások esetén az illetők * fegyelmi felelősségre, vonását is. * » A javaslatban kontempált s fentebb általánosságban indokolt rendelkezések törvényerőre emelkedése esetén megkapjuk azt a törvényes alapot, amely a magyar népkultúra felépítéséhez elengedhetetlenül szükséges. A törvényes rendelkezéseknek a lehetőségekhez s a mindennapi élet viszonyaihoz alkalmazkodó lekiismeretes végrehajtásával, valamint a népiskolák okszerű fejlesztésével módunkban lesz az említett cél elérését belátható időn belül biztosítani. 1. §. Ezen törvényjavaslatnak is, ép ugy mint az 1868 : XXXVIÍI. t.-cnek egyik sarkalatos rendelkezése az általános iskoláztatási kötelesség, helytelenül tankötelesség, kimondása. Minthogy pedig a népoktatás sikere elsősorban az említett kötelesség minél teljesebb érvényesítésétől függ, szükséges népoktatási törvényünknek az iskoláztatás kötelességére vonatkozó egész első . fejezetét részben módosítani, részben a törvényjavaslatba átvenni, főleg abból Az 1920. évi február hó 16-jkára Összehívott nemzetgyűlés irományai. IX. kötet. 29
