Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-261. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról" szóló 251. számú törvényjavaslat tárgyában

16 261. szám. 7. §. Az államjegyeket nem lehet bíróilag megsemmisíteni és a jegyintézetnél, ha annak tulajdonát alkotják, végrehajtás útján nem lehet lefoglalni. II. FEJEZET. Állami jegyintézet. 8.§.- . _ A pénzforgalom fenntartása, annak szabályozása, a fizetések kiegyenlítésének-megkönnyítése, a mezőgazdasági, kereskedelmi, nagy- és kisipari hiteligények kielégítése, az állami fizetési szolgálat ellátása végett, addig; is, míg jegybank létesíthető lesz, Budapest székhellyel, közhivatali jelleggel a pénzügyminiszter főfelügyelete alatt működő, önálló jogi személyiséggel fölruházott m. kir. állami jegyintézet létesíttetik. Mindazok a jogok, amelyeket a kereskedelmi törvény vagy más jogszabály bejegyzett kereskedőnek biztosít, az állami jegyintézetet is megilletik. Az állami jegyintézet és fióktelepei bejegyzésének m a kereskedelmi cégjegyzékbe nincs helye. . ' 9. §• " r Az állami jegyintézet jogosítva van a gazdasági és pénzforgalmi szempontokból fontosabb helyeken fióktelepeket, vagy mellékhelyeket létesíteni és azokon üzleti működésót az általa a szükséghez képest megállapítható terjedelemben folytatni. 10. §. % Az állami jegyintézet szervei : a) az elnök és az alelnök, b) az intézeti tanács, c) az igazgatók, tisztviselők és más intézeti alkalmazottak. 11. §. Az elnököt és alelnököt a pénzügyminiszter javaslatára az államfő nevezi ki, vagy rendeli ki. MűköMésük megkezdése alkalmával esküt tesznek, hogy ama feladatok teljesítését, amelyek a jegyintózetre a jelen törvény rendelkezéseihez képest hárulnak, elő fogják mozdítani, a jegyintézet hű, buzgó és figyelmes vezetésére törekedni fognak, és az üzleti titkot, még működésük megszűnte után is, megőrzik. Az elnök az esküt az államfő előtt, az alelnök pedig a pénzügyminiszter előtt teszi le. i \ . \