Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.

Irományszámok - 1920-261. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról" szóló 251. számú törvényjavaslat tárgyában

12 261. szám. amint a -javaslat is kiemeli, rázkódtatás nélküli átmenetet biztosító provi­zóriumra van szükség, a jegybankügy végleges rendezéséig. E célból a tör­vényjavaslat M. Kir. Állami Jegyintózet felállításáról gondoskodik. Ez egy önálló jogi személyiséggel felruházott intézmény, mely független az állami közigazgatástól, közhivatali jellege van, de teljesen bankszerűen működik. E törvényjavaslat szigorúan megállapítja az alapokat, amelyeken állam­jegyeket kibocsátani szabad. így kibocsáthatók államjegyek a mai pénzfor­galom kicserélése céljából és törvényszerű üzletek alapján, vagyis új hitel­igények kielégítése végett. A forgalomban lévő papírpénz becserélése államjegyekre — különbség nélkül a forgalomban] lévő különféle papírpénzekre — teljes névértékben történik meg, tehát minden levonás nélkül. Ez biztosítja a pénzbecserélés idejében a forgalom teljes zavartalanságát. Egy bizonyos határidőn túl a becserélés már időszakonként emelkedő százalékos levonásokkal lesz csak eszközölhető. Az új hiteligények kielégítése is biztosítva van a bankszerű fedezet mellett kibocsátható két milliárd korona keretében, amely kontingenst a vagyonváltság lebonyolítása, továbbá a termés értékesítésével kapcsolatos hitelüzletek által .megkívánt speciális esetekben a jegyintézet javaslatára a kormány időlegesen felemelheti. Igen helyes elvet valósít meg a 19. §., amelynek értelmében az állami* jegyintézet az állammal hitelezési viszonyba nem léphet. Ez a rendelkezés alkalmas arra, hogy a kibocsátandó államjegyek iránt úgy a bel- mint a külforgalomban a bizalmat megteremtse. Ha az előadottak után még kiemelem azokat a rendelkezéseit a javas­latnak, amelyeket az állami jegykibocsátó intézet működésének ellenőrzésére vonatkozóan állapít meg a javaslat, úgy mindezekből kitűnik, hogy a pénz­forgalom legnehezebb kérdései annyira világos és tiszta megoldásban jelen­nek meg a javaslatban, hogy abban már az önálló magyar jegybank váza és gerince is benne van. A pénzügyi bizottság a javaslatot általánosságban elfogadta annak rész­leteiben eszközölt következő módosításokkal : a 11. §. második és harmadik bekezdésében »ünnepélyes fogadás« helyett »esküt«. A 13. §. harmadik bekezdésében ugyancsak »fogadás« helyett »eskü«-t. A 30. §-hoz a pénzügyminiszter úr indítványára a következő módosításokat fogadta el a pénzügyi bizottság: Az a) pont utolsó sorában »fizetés gyanánt« szavak után »mindenki« szónak a betoldását, majd ennek a bekezdésnek végét következőképen szövegezte : »változatlanul elfogadni köteles és amely határidő lejártáig ezek a fizetési eszközök államjegyekre minden levonás nélkül ki fognak cseréltetni,« Ennek a §-nak b) pont harmadik szavát követ­kezőképen változtatta meg : »állapítson« helyett »állapíthasson« s a második sorban »közpénztár« helyett »állampénztár« szót fogadott el. A »fizetéskép« szó után a b) pont további szövegezése következő : »elfogadandó és amely határidőben még minden levonás nélkül fognak államjegyekre kicseréltetni,« Ugyanennek a §-nak c) pontjában a »közpónztárak« szó szintén »állampénz­tár« szóval cserélendő fel. A c) pont utolsó sorában olvasható »fizetéskép« szó után a pont további módosítása következő : »elfogadandók és amelyek alatt ugyanily, időszakonként emelkedő százalékos levonásokkal fognak államjegyekre kicseréltetni, végül«. A §-nak • d) pontjában pedig az első sor végén olvas­ható »fizetési eszközök« szavak után ez a pon következőképen hangzik : »fize­téskép többé állampénztáraknál sem fogadhatók el és államjegyekre többé

Next

/
Thumbnails
Contents