Nemzetgyűlési irományok, 1920. IX. kötet • 255-303. sz.
Irományszámok - 1920-276. A könyvtári bizottság jelentése a nemzetgyűlés könyvtárának az 1917-1920. években történt szaporulatáról, dologi kiadásairól és használatáról
98 276. szám. hivatalos megküldés útján érkezett 232 kötet ; vétel útján pedig beszereztetett 1.260 mű 1.718 kötetben. Kötésbe adatott 394 mű 661 kötetben. A képviselőház tagjai kikölcsönöztek 765 művet 968 kötetben, helyben használtak 9.542 művet 12.660 kötetben. A látogatók száma 139 képviselő és 7 főrend volt, kik összesen 1.091 ízben, a minisztériumok kiküldöttei és elnöki engedéllyel látogatók pedig 1.293 ízben vették a könyvtárt igénybe. A könyvtár forgalma Összesen 10.307 mű volt 13.628 kötetben. Az összes kiadások 1918-ban 33.432 korona 37 fillért tettek ki. 3. A képviselőháznak 1918. óv őszén történt feloszlása után a könyvtár a belügyminiszter felügyelete alá jutott és a beszerzéseket az^akkori belügyminiszternek, Batthyány Tivadar grófnak utasításához képest a takarékosság lehető szemmeltartásával a kommunizmus kitöréséig folytatta. Ez időben főleg volt képviselők és a minisztériumok törvényelőkészítő osztályai vették igénybe a könyvtárt. A kommunizmus kitörése után a belügyi népbiztosság a fővárosi könyvtár fiókjává és népkönyvtárrá nyilvánította a könyvtárt, majd 1919. óv június havában a közoktatásügyi népbiztosság úgy intézkedett, hogy a fővárosi könyvtár fenh at óságának megszüntetésével a könyvtár egy újonnan létesített propaganda-intézménynek, az úgynevezett »Történelmi Materializmus Kutató Intézetének« rendelkezése alá helyeztessék. Minthogy ezen intézet vezetői egyidejűleg a könyvtárból való minden kölcsönvétel engedélyezését maguknak tartották fenn, a könyvtár körülbelül 20 kötetnyi, náluk elveszett könyvtől eltekintve, nagyobb veszteség nélkül élte át a kommunizmus idejét. A kommunizmus bukása után megindult újabb beszerzések az 1919. évben következőleg alakultak : A könyvtár összes gyarapodása 455 mű volt 1.164 kötetben, ebből hivatalos megküldés és ajándékozás útján 154 kötetet kapott a könyvtár, vétel útján pedig 348 művet szerzett be 1.010 kötetben. Kötésbe egyetlen mű sem adatott. A könyvtár állománya 1919. év végén 80.176 mű volt 92.460 kötetben. A látogatók száma 2.271 volt, a kikölcsönzött és helyben használt könyvek száma pedig 5.449 mű volt 15.507 kötetben. A könyvtár összes dologi kiadása 8.825 korona 35 fillér volt! 4. Az 1920. évben a könyvtár gyarapodása 750 mű 1.282 kötetben, ebből külföldi parlamentek küldeménye 44 kötet, ajándék és belföldi hivatalos beküldés 65 kötet, vétel útján való beszerzés pedig 721 mű 1.217 kötetben. A könyvtár állománya 1920. év végén 80.926 mű 93.742 kötetben. A kikölcsönzések összege 1920-ban 744 mű 933 kötetben, helyben használtak 11.440 művet 15.543 kötetben. A látogatók száma 101 képviselő és egy főrend volt, akik összesen 759 ízben, a hatósági kiküldöttek és elnöki engedéllyel látogatók pedig 1.823 ízben vették a könyvtárt igénybe. A könyvtár összes forgalma 1920-ban 12.184 mű volt 16.476 kötetben. A könyvtár dologi kiadásai 1920-ban 11.878 korona 0Ï fillért tettek ki. 5. A könyvtárnak jelenleg kerek számban 94.000 kötetet kitevő állományából ez idő szerint kölcsön van adva : nemzetgyűlési képviselőknél 505, volt képviselőknél 458, hatóságoknál ós intézeteknél 85, összesen tehát 1.075 kötet. A volt képviselőknél aránylag nagy számú könyvtartozását azon körülmény magyarázza, hogy az általuk kölcsönvett könyvek részben megszállott területen vannak. Ismételt hivatalos felszólításoknak azonban megvan az az eredménye, hogy az ekként kölcsönadott könyvek visszaérkezése állandóan folyamatban van. A könyvek, megdrágulására ós megnehezült pótlására való
