Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-197. Törvényjavaslat a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapirok vagyonváltságáról

197. szám. 88 nak^vissza kell adni és ebben az esetben az 1875. évi XXXVII. t.-c. 161. §-át oly módosítással kell alkalmazni, hogy az így megszerzett részvényeket a részvénytársaságnak csak a megszerzéstől számított két hónap eltelte után nem szabad birtokában tartania. Ehhez képest ezen az időn túl a részvényeket vagy értékesítenie, vagy pedig az alaptőke leszállításával megsemmisítenie kell, illetőleg abban az esetben, ha a váltságrészvények lebélyegzéssel kapcsolatos új részvénykibocsátással keletkeztek, a régi részvények névértékének felemelésére kell felhasználnia. Ennek a rendelkezésnek megtartásáért az igazgatóság tagjai vagyonilag és az 1875. évi XXXVII. t.-c. 218. §-a értelmében is felelősek. A jelen §. alapján felmerülhető minden vitás kórdósben -— az 1875. évi XXXVII. t.-c. 218. §-ában szabályozott megtorlás esetét kivéve — a Pénzügyi Tanács dönt. ; 20. § Ha valamely részvénytársaságnak több helyen van székhelye ós ezeknek egyike a belföldön van, úgy a jelen fejezet szerint járó vagyonváltság lerovására köteles. Belföldi részvénytársaság székhelyének külföldre áthelyezését a cégbíróság csak akkor jegyezheti be, ha a részvénytársaság igazolja, hogy a jelen fejezet szerint járó vagyonváltságot lerótta. Az a belföldi részvénytársaság, amelynek belföldön csak igazgatósági székhelye van, üzlettelepei pedig kizárólag a magyar szent korona országaiból az 1920. évi június hó 4-ón a Trianonban kötött békeszerződéssel elszakított területeken vannak, a vagyonváltságot a vállalat alaptőkéjének 1918. évi november hó 1-én mutatkozott állagának és részvényei árfolyamának alapul vétele mellett rójja le. Az ilyen vállalatra nézve a vállalatnak a jelen törvény kihirdetésétől számított két hónap alatt előterjesztett kórelmére a Pénzügyi Tanács — ha azt méltányosnak és megokoltnak tartj a — a vállalatra nézve kedvezőbb rendelkezést tehet. Ily esetekben a IG. §. 1. bekezdésében ós a 17. §. 7. bekezdésében megjelölt határidőket a Pénzügyi Tanács határozatának kézbesítésétől kell számítani. A váltságrószvén^ ek kibocsátásának ós beszolgáltatásának elmulasztása esetében a 18. §. szerint kell eljárni. Az a részvénytársaság — ide nem értve a jelen §. 3. bekezdésében említettet — amelynek a külföldön is van üzlettelepe, a jelen törvény kihirdetésétől számított két hónap alatt kórheti, hogy a vagyonváltságot csak a belföldön lévő vagyona után róhassa le. Ekkor megokolt ós móltányos esetekben a Pénzügyi Tanács állapítja meg azt az arányt, amelyben a vagyonváltságot a vállalatnak 1921. évi március hó 1-én mutatkozó alaptőkéje után le kell rónia. Ily esetekben a 16. §. 1. bekezdésében és a 17. §. 7. bekezdésében megjelölt határidőket a Pénzügyi Tanács határozatának kézbesítésétől kell . számítani. A váltságrészvények kibocsátásának ós beszolgáltatásának elmulasztása esetében a 18. §. szerint kell eljárni. Azok a külföldi részvénytársaságok, amelyeknek csak üzlet telepük van belföldön, a vagyonváltságot az egyéb vagyonok vagyonváltságáról szóló külön törvény rendelkezéseihez képest fogják üzlettelepük után leróni. A jelen §. alapján felmerülhető minden vitás kérdésben a Pénzügyi Tanács dönt. n*