Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-254. Törvényjavaslat a szénjogi térilletékről

254. szám. 419 a-Szénjogi térilletéki lajstromkönyv adatait kell mértékadóknak tekinteni. A fentebbiekben a törvényjavaslat 11. és 12. §-aihoz adott indokolás, illetve vázlatos ismertetés a szónszerződések körüli banyahatósági eljárást minden oldalról eléggé megvilágítja. Ebben a vázlatos ismertetésben le vannak fektetve a kiadandó végrehajtási utasítás legfontosabb ós legszükségesebb részének keretei. A 13. §-hoe. Ebben a törvényszakaszban az a jogelv nyert kifejezést, hogy minden szénjogi szerződóst úgy bányajogi, mint telekkönyvi vonatkozásban csak akkor lehet érvényesíteni, ha az a szénjogi területek kiszabására vonatkozó bányahatósági záradókkal már el van látva. A törvényjavaslatnak ez az elvi állásfoglalása annyira természetes, észszerű és logikus, hogy közelebbi indokolást egyáltalán nem igényel. Ez a szakasz kihatásában nyomatékos biztosítókot is jelent arra nézve, hogy a széni ogi területek eltitkolásának lehetősége minél szűkebb térre legyen szorítva. Azonban, sajnos, hogy ezen szakasz rendelkezése inkább csak a komoly vállalkozókkal, a kutatni, dolgozni akarókkal, vagyis éppen olyanokkal szemben jelent biztosítékot a szónjogi területek eltitkolása ellen, a kikkel szemben ily biztosítás statuálásának szüksége alig forog fenn, miután teljesen kizártnak vehető, hogy a komoly vállalkozó, a ki vállalkozásával igen nagy terheket ós nagy kockázatot vállal magára, ez elől az aránylag csekély állami megterhelés elől, kitérni törekedjék s ezáltal vállalkozása körében a jogbiztonságot csökkentse. Ellenben azok, akik csak szédelgő spekulációból szereznek szénjogokat, vagyis nem azért, hogy maguk dolgozzanak, áldozzanak és kockázatot vállaljanak, hanem csak azért, hogy szerzett jogaikat mielőbb és minél előnyösebben értékesítsék, önként érthetőleg mindenképen azon lesznek, hogy a szénjogi területek fizetése elől, ameddig csak lehet, kitérjenek. Ha azonban a bányahatóságok a szónjogi térfoglalás körüli mozgalmakat éber, folytonos és körültekintő figyelemmel fogják kísérni s ha e tekintetben a helyi hatóságok részéről a 6. §. második bekezdéséhez képest mindenkor kellő támogatásban fognak részesülni, akkor a szerzett szónjogoknak ez a kontingense sem fogja elkerülhetni a )ányahatósági lajstromozást. A 14. §-hoss. Úgy az általános indokolásban, mint fentebb a 4. §. indokolásánál már rámutattam arra, hogy a szónjogi területeket a kezelés tekintetében a meglevő két bányaillétók körül csak a bányamértékilletókkel lehet párhuzamba helyezni. A másik bányaületéknól, t. i. a zártkutatmányi felügyeleti illetéknél sem külön előírás ós nyilvántartás, sem pedig kényszerű behajtás nincsen, mert ezt az illetéket a törvónyszabta mértékben hatósági előírás és fizetési meghagyás nélkül a bányahatóságnál évről-évre előre kell lefizetni, s mert aki fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, annak jogai megszűnnek. Ellenben a bányamórtókilleték úgy a fizetési mód ós az esedékesség, mint a késedelem vagy mulasztás jogkövetkezményei, szóval az intézmény jellegének és szerkezetének minden lényeges vonása tekintetében teljesen megegyez a szónjogi területekkel, minélfogva a kezelés rendjét illetően a