Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-252. Törvényjavaslat a szivarkahüvely- és szivarkapapír-adóról
252. szám. 389 Melléklet a 252. számú irományhoz. Indokolás „a szivarkahüvely- és szivarkapapiradóról" szóló törvényjavaslathoz. Az államháztartás rendezése érdekében arra keli törekednem, hogy minél több állandó -jellegű állami bevételi forrást biztosítsak. Ebből a célból elkerülhetetlenül szükséges, hogy a fogyasztási adók körét is bővítsem és ehhez képest olyan iparcikkeket, amelyek eddig nem voltak adó tárgyai, fogyasztási adó alá vonjak. Amikónt már a gyujtószeradóról szóló törvényjavaslathoz fűzött indokolásban kifejtettem, elsősorban azokat az iparcikkeket szándékozom fogyasztási adó alá vonni, amelyek tömegfogyasztás tárgyai, amelyeknél tehát a megadóztatás révén előálló adóteher igen szóles rétegekben osztható meg és így az egyes fogyasztók aránylag csekély megterhelése révén viszonylag elég tekintélyes állambevótel érhető el. A fentiek figyelembevétele mellett a szivarkahüvely ós szivarkapapir megadózását is tervbe vettem. A jelenleg magyar állami igazgatás alatt álló területen ezidőszerint 16 szivarkahüvely-és szivarkapapir gyártelep van, még pedig Budapesten 11, Sopronban 2, Pestújhelyen, Cinkotán és Szegeden 1—1. Ezek az ipartelepek napi 8 órai munka mellett évente 23,000.000 dobozt ä 100 drb. szivarkahüvely képesek előállítani, de minden nehézség nélkül 2 munkáscsoportot tudnának egyszerre foglalkoztatni, amely esetben az eddigi termelés 46,000.000 dobozra volna emelhető. Ezzel szemben a fogyasztás évente 28,000.000 dobozra tehető. A szivarkapapir — a vágástól eltekintve, amire minden gyár kellőképen be van rendezve — kézi munkával készül, így tehát ebből a cikkből úgyszólván tetszőleges mennyiség gyártható ; az évi szükséglet mintegy 80,000.000 60 lapos csomagra tehető. Az előadottakból kitűnőieg, a meglévő szivarkahüvely- és szivarkapapírgyáraink, az évi 28,000.000 doboziba becsült szivarkahüvely szükségletet minden nehézség nélkül fedezni tudják, sőt a munkáslétszám emelése révén, olyan feleslegeket termelhetnek, amelyek e cikkben kivitelt tesznek lehetővé,