Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-193. Törvényjavaslat a gyujtószer-adóról
30 193. szám. megállapítva, majd az adótételt 6 fillérre emelték fel a faszálas gyufánál és emellett még darabonkint 8*94 fillér kincstári árrészesedés van megállapítva. A belföldi gyártmányokat tartalmazó csomagok nem látandók el banderollal, az Ausztriába behozott küldemények azonban banderollizálás alá esnek. A gyujtószerszámok Ausztriában ugyancsak adó tárgyai. Csehországban szintén gyufaadó van érvényben, még pedig dobozonkint 2 fillér és ezenfelül 6 fillér kincstári részesedés fizetendő. A fentelőadottak szerint, Európának csaknem összes állama hasznosítja a gyufát az államkincstár javára, ami élénk bizonyítéka annak, hogy ennek az iparcikknek a megadóztatása tényleg megokolt, A gyujtószeradónak behozatala által, a kezdet nehézségei után, a törvényjavaslatba felvett 10 filléres adótétel és a törvényjavaslat 28. §-ának 1. pontja alapján egyelőre dobozonkint 20 fillérben tervezett kincstári részesedés címén, valamint számításba véve az egyéb gyujtószerszámok megadóztatásából származó bevételt is, kb. 115,000.000 K évi bevételt remélek biztosíthatni. A törvényjavaslat egyes rendelkezései tekintetében a következők jegyeztetnek meg: Az adótétel mórvét, a jelenlegi gyufaárakhoz viszonyítva, aránylag elég alacsonyan tervezem megállapítandónak ós emellett inkább külön kincstári részesedést szándékozom biztosítani. Ennek a rendszernek az előnye abban rejlik, hogy fix adótétel mellett, még egy oly bevételi forrás van, amelynek a mérvét, anélkül, hogy törvényhozási úton kellene intézkedni, időről-időre, a mindenkori pénzügyi és fogyasztási viszonyoknak figyelembe vétele mellett, a pénzügyminiszter rendeletileg állapítja meg. Ennek révén tehát elérhetjük azt, hogy jelenleg, amidőn a fix adótételnél jóval nagyobb megterhelés feltétlenül szükséges ós megokolt, ilyen fokozottabb megterhelést biztosíthatunk, ha pedig a viszonyok változnak, úgy azokhoz módunkban fog állani azonnal alkalmazkodni. Önként értetik, hogy a kincstári részesedés mérvét a pénzügyminiszter köteles lesz utólag a törvényhozásnak mindenkor bejelenteni. Meg kell még jegyeznem, hogy most már a fogyasztási adók legtöbbjénél van ugyanilyen alapokon létesített kincstári részesedós és ez a rendszer, a fentiekben már vázolt okoknál fogva, igen jól be is válik. Ami magát az adótételt illeti, megkülönböztetésre van szükség abban a tekintetben, vájjon faszálas, vagy egyéb, jelesül viasz-szálas gyufáról vän-e szó. Az olyan gyufa ugyanis, amelynek szála nem fából, hanem annál jobb anyagból van, nem tekinthető általános közhasználati cikknek, úgy, hogy annak magasabb adótétellel való megterhelése indokoltnak látszik. A zsebgyujtószerszámok megadóztatása ipari érdekeket tulajdonkópen nálunk nem érint, amennyiben gyujtószerszám iparunk nincs és a nálunk forgalomban lévő ilyen cikkek főképen Ausztriából ós Németországból származnak, a gyujtószeradó jövedelmének biztosítása céljából azonban szükségessé válik a gyufát pótló gyujtószerszámnak a megadóztatása is. A belföldön előállított gyufát tartalmazó csomagolásnak adójeggyel (banderollal) való ellátását a. törvényjavaslat — azonosan a német törvény és az osztrák rendelet vonatkozó rendelkezéseivel — nem veszi tervbe, ilyen eljárás ugyanis rendkívül nagy s költséges munkatöbbletet okozna, holott az ellenőrzést feljegyzések vezetése és a gyártelepről, illetőleg szabadraktárból kilépő küldemények hivatalos kezelése révén is kellőképen lehet gyakorolni. A törvényjavaslat a kivitelre kerülő gyufa után adómentességet állapít meg. Az ellenőrzés kellő gyakorolhatása végett gyufát kizárólag csomagolva
