Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-251. Törvényjavaslat a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról

251. szám. 365 III. FEJEZET. Átmeneti intézkedések és záróhatározatok. •30. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy rendeleti úton a) oly, lehető rövid határidőt állapítson meg, amelynek lejártáig az Osztrák-magyar bank magyar felülbélyegzésű jegyeit, úgyszintén a m. kir. postatakarékpénztár aláírását viselő államjegyeket és végül az u. n. tanácsköztársaság szervei által kibocsátott és még forgalomban levő 1 és 2 koronás bankjegyutánzatokat fizetés gyanánt teljes névértékben változatlanul el kell fogadni, b) további határidőt állapítson meg, amelynek elteltéig ezek a fizetési eszközök még minden közpénztárnál teljes névértékben fizetéskép vagy államjegyekre való kicserélés végett elfogadandók, c) továbbá határidőket állapítson meg, amelyek alatt ezek a fizetési eszközök időszakonként emelkedő százalékos levonásokkal a közpénztáraknál fizetéskép vagy államjegyekre való kicserélés végett elfogadandók, végül d) azt a határnapot megállapítsa, amelynek lejártával ezek a fizetési eszközök többé sem fizetóskép el nem fogadhatók, sem ki nem cserélhetők. Azokkal a bankjegyekkel, amelyek birtokában az állam a kicserélési művelet folytán jut, a trianoni békeszerződés végrehajtása során az arra illetékes tényezőkkel létesítendő megállapodások szerint kell eljárni. A pénzügyminiszter íelhatalmaztatik, hogy erre vonatkozólag, valamint az Osztrák-magyar bank magyarországi szervezetének, üzleti berendezéseinek és üzletei egy részének átvétele iránt a trianoni békeszerződós szerint illetékes tényezőkkel a szükséges megállapodásokat létesíthesse. A pénzügyminiszter végül íelhatalmaztatik, hogy lehetőleg még a jelen §. első bekezdésének c) pontjában említett rendelet kibocsátása előtt rendeleti úton szabályozza az Osztrák-magyar bankkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeknek a bank magyar felülbélyegzésű jegyeivel való teljesítését. 31. §. ~ Aki jogosulatlanul pénzjegyet, vagy bemutatóra szóló, nem kamatozó más oly kötelezvényt bocsát ki, amely a forgalomban pénzjegyül használható, amennyiben e cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és az általa kibocsátott értékjegyek tízszeres összegéig terjedhető, de legalább is százezer korona pénzbüntetéssel büntetendő. E cselekmény miatt a bűnvádi eljárás az állami jegyintézet indítványára indítható meg; az eljárásra kizárólag a budapesti kir. büntetőtörvényszék illetékes. Behajthatatlanság esetén a pénzbüntetést fogházbüntetésre kell átváltoztatni, amelynek tartama egy évet nem haladhat meg. 32. §. A minisztérium íelhatalmaztatik, hogy a belföldi kereskedelmi érmék, a külföldi váltók és fizetési eszközök forgalmát az állami jegyintézet közre-