Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-209. Törvényjavaslat a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről

209. szám. 187 A védjegybitorlásnál többnyire a tag lesz az érintett és sértett fél ós nem az egyesülés maga. Pl. kártérítés esetén lehet, hogy az egyesülésnek, mint ilyennek nincs is "kára; ezért mindig figyelembe kell venni, hogy mennyiben és mily mértékben sértették meg a tag órdekót. Ilyen esetben tehát a kártórítéskövetelós ogy harmadiknak okozott kárra van alapítva. 7—8. §-okhoz. Az 1895. évi XLI. t.-cikk 8. és 9. szakaszai akként módosíttatnak, hogy a 8. §-ban említett védjegysértések, valamint a 9. szakaszban említett visszaélések vétségeknek minősíttetnek. Eltekintve ugyanis attól, hogy a szóban levő cselekmények az üzleti élet tisztessége szempontjából oly súlyos természetűek, hogy azoknak szigorúbb minősítése indokolt, — szükségessé teszi e minősítést az a körülmény is, hogy a tisztességtelen verseny elleni védekezésre szóló törvényjavaslat, mely a jelen javaslattal majdnem azonos anyagot tárgyal, az ott megállapított büntetendő cselekményeknek ugyancsak vétségekké való minősítését tervezi. Budapest, 1921. évi február hó 23-án. Hegyeshalmy Lajos s. h, kereskedelemügyi m. kir. miniszter, 24"